A természetvédőket és az erdészeket ezért már régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne a természetes „visszaterjedést” beindítani, felgyorsítani, segíteni a ritkább és érzékenyebb fajok fennmaradását. Kézenfekvő ötlet, hogy magot kellene gyűjteni azokról az őshonos növényekről, amelyek a tölgyerdő jellegzetes lágy szárú szintjét alkotják, és ezzel megkezdeni a visszatelepítést. Ennek a megoldásnak – bár létezik sikeres példa – több nehézsége is ismert, és különösen üzemi méretekben bizonytalan sikeressége.
Emellett szól az is, hogy így nemcsak a növények szaporítóképleteit tudnánk átmenteni, hanem a talaj felső részében élő láthatatlan életközösség (ízeltlábúak, gombák, talajserkentő mikrobák) egy részét is, amelyek igen fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztéma működésében.

Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
Ennek a technológiának a pontos kikísérletezése még várat magára, de kis méretekben már megtettük a kezdő lépéseket. 2022-ben a NYÍRERDŐ Zrt. egy helyi biológust, dr. Szigetvári Csabát bízta meg azzal, hogy felméréseket végezzen a Sóstói-erdő néhány kiválasztott erdőrészletének lágy szárú szintjében. A kutatás során megtudtuk, hogy melyek azok az erdőrészletek, ahol fajgazdag, az itteni tölgyesekre jellemző a gyepszint, honnan érdemes tehát ősszel avart gyűjteni. A célerdőrészleteket tekintve pedig ismertté vált a kiindulási állapot, így később megállapíthatjuk, hogy a kialakult lágyszárúak szintje valóban a mi munkánk eredménye-e.

Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
Emellett természetesen engedély is kell az erdő avartakarójának, talajának bolygatásához, mert azokat védi az erdőtörvény. Az üzemi kísérlet tavalyelőtt májusban kezdődött, és terveink szerint 3-5 vegetációs időt is felölelhet, aminek alakulását folyamatos monitorozással figyelemmel kísérjük. Ha sikeresnek bizonyul a módszer, éveket, esetleg évtizedeket is nyerhetnénk egy fiatal erdőállomány lágy szárú szintjének és mikroszkopikus talajlakó életközösségének regenerálódásában.