0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 17.

Avartranszplantáció

Az erdőfelújítás komoly szakmai feladata az erdészeknek. Az egy fafajú akácos vagy nemes nyáras elültetése is számos logisztikai szervezést igényel, az elegyes kocsányos tölgyes felújítása pedig igazi csúcskihívás a nyírségi erdészek számára.

A természetvédőket és az erdészeket ezért már régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne a természetes „visszaterjedést” beindítani, felgyorsítani, segíteni a ritkább és érzékenyebb fajok fennmaradását. Kézenfekvő ötlet, hogy magot kellene gyűjteni azokról az őshonos növényekről, amelyek a tölgyerdő jellegzetes lágy szárú szintjét alkotják, és ezzel megkezdeni a visszatelepítést. Ennek a megoldásnak – bár létezik sikeres példa – több nehézsége is ismert, és különösen üzemi méretekben bizonytalan sikeressége.

Így jutottunk odáig – botanikusok és biológusok javaslatára –, hogy érdemes lenne a magok helyett az öregebb erdők avarszintjéből és a talaj fölső rétegéből „donort” képezni, hogy aztán ezeket egy-egy fiatalabb erdőrészletbe átszállítsuk, a bennük lévő szaporítóanyagokkal együtt.

Emellett szól az is, hogy így nemcsak a növények szaporítóképleteit tudnánk átmenteni, hanem a talaj felső részében élő láthatatlan életközösség (ízeltlábúak, gombák, talajserkentő mikrobák) egy részét is, amelyek igen fontos szerepet játszanak az erdei ökoszisztéma működésében.

Teljes talaj-előkészítéssel végzett felújítás területe, szegényes lágy szárú szinttel – itt szeretnénk gyorsítani a természetes folyamatokat természetes
Teljes talaj-előkészítéssel végzett felújítás területe, szegényes lágy szárú szinttel – itt szeretnénk gyorsítani a természetes folyamatokat
Fotó: Dr. Szigetvári Csaba

Ennek a technológiának a pontos kikísérletezése még várat magára, de kis méretekben már megtettük a kezdő lépéseket. 2022-ben a NYÍRERDŐ Zrt. egy helyi biológust, dr. Szigetvári Csabát bízta meg azzal, hogy felméréseket végezzen a Sóstói-erdő néhány kiválasztott erdőrészletének lágy szárú szintjében. A kutatás során megtudtuk, hogy melyek azok az erdőrészletek, ahol fajgazdag, az itteni tölgyesekre jellemző a gyepszint, honnan érdemes tehát ősszel avart gyűjteni. A célerdőrészleteket tekintve pedig ismertté vált a kiindulási állapot, így később megállapíthatjuk, hogy a kialakult lágyszárúak szintje valóban a mi munkánk eredménye-e.

Teljes talaj-előkészítés nélkül végzett felújítás területe a lágy szárú szint bőségesen megmaradt természetes
Teljes talaj-előkészítés nélkül végzett felújítás területe a lágy szárú szint bőségesen megmaradt fajaival – ez lenne az elképzelt cél
Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
Természetesen az is fontos volt, hogy az avargyűjtéssel ne károsítsuk legértékesebb erdőrészleteink aljnövényzetét, ezért „donorként” olyan területeket szemeltünk ki, amelyekre egyébként rövidesen véghasználat és felújítás vár.

Emellett természetesen engedély is kell az erdő avartakarójának, talajának bolygatásához, mert azokat védi az erdőtörvény. Az üzemi kísérlet tavalyelőtt májusban kezdődött, és terveink szerint 3-5 vegetációs időt is felölelhet, aminek alakulását folyamatos monitorozással figyelemmel kísérjük. Ha sikeresnek bizonyul a módszer, éveket, esetleg évtizedeket is nyerhetnénk egy fiatal erdőállomány lágy szárú szintjének és mikroszkopikus talajlakó életközösségének regenerálódásában.

Forrás: A Mi Erdőnk

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: