… részben a fogyasztói elvárások, részben a megjelent uniós szabályozások miatt. Mielőtt azonban ezzel pánikot keltett volna, Márkus Richárd megosztott egy jó hírt is, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a fenntarthatóság együtt jár a hatékonysággal, minél hatékonyabban termel valaki, annál fenntarthatóbb árut fog előállítani.
Komoly hagyománya van már az Axiál Gyakorlati Akadémiának, amit az idén 11. alkalommal szervezett meg a bajai cég. A tejtermelő ágazat egyik meghatározó rendezvényét az idén ismét Sárváron rendezték, a szokásos beledi gyakorlati helyszín mellett ezúttal a Körmendi Agrár Kft. tavaly átadott DeLaval fejőrobotos istállóját is megtekinthették az érdeklődők.
A résztvevőket köszöntő Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető és Pintér Zsolt ügyvezető elmondták, a rendezvény célja a kétirányú tudástranszfer, hiszen a megjelentek nemcsak az előadóktól, hanem egymástól is ismereteket szerezhetnek. Ezt azért is fontosnak tartották hangsúlyozni, mert a meghívottak tulajdonában van a hazai tejhasznú tehénállomány legnagyobb hányada.
Pintér Zsolt nem feledkezett meg említést tenni azokról a kollégáiról, akik nélkül nem jöhetett volna létre a rendezvény. Közülük elsőként Sukola Andrást említette, aki tavaly a Portfolio konferencián megkapta Az Év Állattenyésztője címet. Megköszönte továbbá Kiss Gerda állatorvos, Kovátsits Zoltán szaporodásbiológus, Németh Rebeka műszakvezető, Kovács Bálint állattenyésztési ágazatvezető, Fazekas Levente takarmányozásért felelős ágazatvezető, Fogl Krisztián gazdasági igazgató, Smuk György műszaki igazgató, Szalay Miklós növénytermesztési igazgató, továbbá a partner Hód-Mezőgazda Zrt. részéről Halász Tamás vezérigazgató-helyettes munkáját.
Az elhangzott előadások közül elsőként a napjaink slágertémájának számító környezeti lábnyom számításáról és tervezéséről szólót ismertetjük, amiről dr. Márkus Richárd, a DSM Austria GmbH közép-kelet-európai precíziós szolgáltatási menedzsere adott tájékoztatót.
A dsm-firmenich holland multinacionális cég, mint a világ egyik legnagyobb vitamin- és takarmánykiegészítő-gyártója, jelenleg kevéssé ismert precíziós gazdálkodási tevékenységéről. Pedig a biomarkereken alapuló takarmányozáson túl több mint 5 éve foglalkoznak a környezeti lábnyom mérésével az állattartásban. Az elérhető szakirodalmi becslések alapján az állattartás az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásából 14,5 százalékkal részesedik.
Üvegházhatású gázok esetében a szén-dioxidról (CO2), a metánról (CH4), a dinitrogén-oxidról (N2O) és a fluorozott szénhidrogénekről (F-gázok) beszélünk, részarányuk a globális kibocsátáson belül egyenként megközelítőleg 75 százalék, 16 százalék, 6 százalék és 3 százalék körüli. Az élelmiszer-előállítás ÜHG-kibocsátásáért a CO2 50 százalékban, a CH4 35 százalékban, míg az N2O 11 százalékban felelős. Jó tudni, hogy egy szén-dioxid-molekula 300-1000 évig jelen van a légkörben, egy metánmolekula 12 évig, a dinitrogén-oxid-molekula pedig több, mint 100 évig. A felmelegítő hatása (GWP, Global Warming Potential) mindegyiknek más. – A különféle ÜHG-k környezeti hatását szén-dioxid-egyenértékben fejezzük ki – mondta Márkus Richárd, ez megkönnyíti az összehasonlításukat és a légkörre gyakorolt együttes hatásuk kifejezését.
A Párizsi Megállapodás hatására számos kiskereskedelmi vállalkozás már évekkel ezelőtt igen komoly célkitűzéssel állt elő, esetenként ez akár 30-60 százalékos ÜHG-kibocsátás-csökkentést is jelenthet 2030-ra. A nagy tejfeldolgozók közül az Arla 30 százalékos, a húsfeldolgozók közül a Danish Crown 50 százalékos kibocsátás-csökkentést irányzott elő 2030-ig. A karbonsemlegesség vállalását hirdeti több élelmiszeripari cég is 2050-re, mint például a Nestlé, a Danone vagy a FrieslandCampina.
