Emellett a szakemberek megismerkedhettek a házigazda település történetével, zöldfelület-gazdálkodásának kihívásaival, és a szakmai napot zöldfelületi bejárás zárta. Most induló sorozatunkban röviden összefoglaljuk az előadásokat.

A települési zöldfelületek védelméről és szabályozásáról készülő új rendeletet Birta Györgyi Andrea, az Építési és Közlekedési Minisztérium Településtervezési és Területrendezési Főosztályának munkatársa ismertette. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a zöldfelületek védelmére, fenntartására, mint a korábbi jogszabályok, több új jogi intézményt, fogalmat is bevezetett.

Tartalmazza majd a települési zöldinfrastruktúra, a zöldfelületek, a tájépítészeti alkotások tervezésének, kialakításának, fejlesztésének, fenntartásának, nyilvántartásának sajátosságaira vonatkozó szabályokat, valamint meghatározza a biológiai aktivitásérték növelésének, mérésének követelményeit, és szabályozza a zöld védjegyrendszer kialakításának, a védjeggyel ellátott termékek előállításának, forgalmazásának részleteit.

Az okirat a telkek, ingatlanok zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazolja, a zöldfelület minőségéről, állapotáról és fenntartási igényeiről tájékoztat. Ezzel a tanúsítvánnyal a jogalkotók szeretnék segíteni az élhető ingatlanok és élhető települések megteremtését, a zöldfelületek ökológiai szolgáltatásának növelését, a káros környezeti hatások mérséklését, a biológiai sokféleség, valamint a honos fajok arányának növelését, az inváziós fajok visszaszorítását. Emellett az ingatlantulajdonosok számára információt ad a zöldfelület minőségéről, ami, ha megfelelő, növeli az ingatlanok értékét. Egyebek között megoldási javaslatot kínál a csapadékvíz kezelésére, az építmény energetikai árnyékolására. Tanúsítványt a nagyobb magánberuházások és közberuházások esetében kell majd készíttetni, és öt évig lesz érvényes.

Bevezetésre kerülne a zöld védjegy is, ami a növényzet ökológiai megfelelését, ökológiai lábnyomát minősítő rendszer. Az ökológiai lábnyom a növényzet előállítási helyét igazolja majd, a minősítés alapja az előállítás helye és a szállítási távolság lesz.

Szaller Vilmos, a BKM Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divízión belül működő zöldfelületi és favédelmi szakfelügyelet munkatársa az építési területen lévő fák védelmével kapcsolatos tudnivalókat foglalta össze. A favédelem lényege a megfelelő életkörülmények megteremtése, a fák megóvása a külső behatásokkal szemben, a lehetséges károkozások mértékének és hatásainak minimalizálása a fa hosszú távú biztonságos megtarthatósága érdekében. A városi faállományokban a 2000-es évektől kezdve az informatikai fejlesztések okozták a legnagyobb kárt. Az elektronikus hírközlésről szóló, 2003 óta hatályos törvényben foglaltak szerint a telektulajdonos tűrni köteles az informatikai fejlesztéseket. Tehát a szolgáltatók azt csináltak, amit akartak, csak kártérítési kötelezettségük volt, így bárhol haladhatott vezeték a földben vagy a levegőben. Ennek következtében most dőlnek ki azok a fák, amiknek akkor megsértették a tövét, gyökerét a földkábelek árkolásakor, vagy megcsonkították a koronáját a légvezetékek miatt. Vagyis húsz év telt el a nagy értékű rongálások, károkozások óta, és a következmények ma jelentkeznek.