Az enyhe/közepes egyes esetekben továbbfejlődhet súlyos fokúvá, de ez nem szükségszerű. Az enyhe és a súlyos megjelenési forma együttesen a felnőtt lovak egyik leggyakoribb betegsége.

Egyes populációkban a lovak 80%-át is érintheti. A súlyos fokú lóasztmában szenvedő lovak jellemzően 7 évesek vagy ennél idősebbek. Ez a légúti betegséggel diagnosztizált felnőtt lovak több mint 50%-ának a betegsége. A felnőtt lovak kb. 17%-ánál fordul elő.

A lóasztmáról dióhéjban

Az asztma olyan krónikus légúti gyulladás, melyet a légutak túlérzékenysége és annak következményeként visszatérő tünetek – sípolás, légszomj, mellkasi feszülés, köhögés – jellemeznek. A tünetek gyakran visszafordítható (spontán vagy gyógyszer hatására megszűnő) részleges légúti elzáródással társulnak.

Az asztma pontos oka nem ismert. Kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak (ezért is megkérdőjelezhető az asztmás lovak további tenyésztése), de a betegség megjelenéséhez nagyban hozzájárulnak a környezeti tényezők és a különböző légúti fertőzések. A légutakban fennálló gyulladáshoz részben allergiás túlérzékenység is hozzájárul.

Lóasztmára hajlamosító tényezők

■ Istállópor

Magyarázat: Az esetek több mint 90%-ában az istállóallergiában érintett lovak légúti érzékenysége az istálló levegőjében szálló, a szénából, szalmából és trágyából származó porokra, baktériumokra, penészgombákra és poratkákra alakul ki, ezért az istállózó tartás hajlamosít a betegségre.

Megoldás: Fontos a por- és penészmentes takarmány (elsősorban széna) biztosítása, valamint a megfelelő istállómenedzsment (pl. szellőztetés, almolás, fertőtlenítés).

■ Pollenek

Magyarázat: A „legelőallergiás” lovak az istálló szerves összetevőin kívül további allergiát mutatnak a kinti környezethez kapcsolódó, levegőben szálló porokra, gyeppenészre, gombaspórákra, pollenekre. Tüneteik jellemzően tavasztól őszig súlyosabbak, azonban ezt a meleg és a páratartalom is befolyásolja. Európában kevésbé jellemző ez a forma.

Megoldás: Ezeknél a lovaknál a kinti karámos vagy legelős tartás hajlamosító tényező, ezért elhelyezésük kizárólag pormentes istállóban, pormentes alommal és takarmánnyal valósítható meg.

■ Gyulladáskeltő anyagok és stressz

Magyarázat: Mint minden allergiás betegség esetén, a humán asztmához hasonlóan a lóasztmánál is valószínű a pszicho-neuro-immun rendszer érintettsége. Jelentősen kutatott a stressz és az ún. krónikus, szisztémás, alacsony fokú gyulladás (chronic systemic low-grade inflammation – CSLGI) hatásfokozó háttérszerepe. Utóbbi, mint hosszan tartó állapot, specifikus tünetek nélkül károsítja a különböző szerveket és szöveteket, ezzel komoly kockázatot jelentve a krónikus betegségek, így a különféle gyulladások és allergiák kialakulására.

Megoldás: Kerülni kell a gyulladáskeltő anyagokat tartalmazó takarmányok (sok keményítő, finomított, könnyen felszívódó szénhidrátok, telített és transzzsírok) etetését, az emésztőrendszeri gyulladások kialakulását előidéző intenzív takarmányozást, a pszichés stresszt (pl. tartós karámharcok) és a fokozott igénybevétellel járó intenzív oxidatív stresszt.