0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 13.

Egy hétgenerációs juhász mindennapjai

Dani János a Rákos-tanyán él több mint 40 éve; egyike azon keveseknek, akik az ősi juhászmesterséget űzik. Felesége, Zsuzsa pedig sajtkülönlegességekkel örvendezteti meg a piacok és tanyájuk látogatóit.

Traktorral érkezik a tanyaépülethez Dani János, éppen a juhoknak szánt takarmánynövényeket vetette el. Fontos az állatok jóltartása, de nem csak az élelem számít, a hodályban egész nap zene szól a rádióból. A hétgenerációs juhász tapasztalata szerint ez megnyugtatja az állatokat, és serkentőleg hat a tejtermelésre. Itt minden a juhokról szól, még Maci, a hatalmas kuvasz is áhítatos csendben van, amikor a hodály közelében sertepertél. A friss tavaszi szél pedig a gerendákra függesztett szikkadó gomolyagömböket lengeti.

Dani János a Makó melletti Bogárzón, a Rákos-tanyán él több mint 40 éve, egyike azon keveseknek, akik az ősi juhászmesterséget űzik.

Fejősjuhászattal foglalkozik, azt mondja, mindig a tej volt a gyengéje. Ebben nőtt fel, a mai napig szereti a tejet nyersen, de igazából bármilyen formában. Ma már nagyon kevesen vannak, akik a hagyományos módon tartanak juhokat és dolgozzák fel a tejet. Valamikor több száz tanya volt Makó körül, ma már csak hárman foglalkoznak itt juhokkal a szélfútta télvégi legelőn.

Dani János és felesége, Daniné Kurunczi Zsuzsanna
Dani János és felesége, Daniné Kurunczi Zsuzsanna a Makó melletti Rákos-tanyán élnek

A Dani család hét nemzedéken át foglalkozik juhászattal. Dani Mihály, a juhászdinasztia alapítója Nagyszebenben született 1801-ben, több nemzedéken át Erdélyben juhászkodtak. Dani János nagy­apja éppen Debrecen környékén legeltetett, amikor megkötötték a trianoni békeszerződést, és úgy döntött, itt marad, Romániában nem szeretne élni. Édesapja már Makón látta meg a napvilágot, aki nagyon kemény ember volt, sosem volt téeszben, amiért sokáig üldözték.

– Állandóan költöztünk, oda mentünk, ahol engedtek legeltetni, én az általános iskolát 11 településen jártam ki – emlékszik vissza Dani János.

Amikor megnősült, felépítette Bogárzón a tanyát, négy gyermekük született, de a felesége korán meghalt gyógyíthatatlan betegségben. Korábbi szerelmét, Zsuzsát hozta a házhoz, aki akkor szintén özvegy volt és egy fiú édesanyja, majd született egy kislányuk, így hat gyermekes családnak tartják magukat.

Cigáják helyett lacaune és keletfríz

Daniék generációkon keresztül cigájafajtát tenyésztettek, neki is nagy tejelőállománya volt, de a negyvenévnyi mindennapos kézi fejés megviselte a kezeit, kikezdte az egészségét, ezért át kellett állnia gépi fejésre. Kiépített egy 48 állásos fejő állást.

Ez viszont fajtaváltást igényelt, mint mondja, a cigáják nem tűrik a gépi fejést, állandó tőgyproblémákkal küszködtek.

Helyettük a lacaune fajtát választotta, amelyik francia tejelőfajta, és többek között arról híres, hogy a Roquefort-­sajt elsősorban e juhok tejéből készül. Emellé még keletfríz fajtákat választott: a szakirodalom szerint ezek a legjobb tejelőfajták, és a gépi fejésre is alkalmasak.

A szíve csücske azért továbbra is a cigája maradt, egy kisebb állományt meghagyott, ami a génmegőrzést szolgálja.

Jelenleg az állomány 180 anyajuhból áll. A szaporulat közül mindig a legjobb termelőket tartják meg, és azokat tenyésztik tovább, mert az utódok várhatóan megőrzik ezt a jó tulajdonságukat. Takarmányként a legelés mellett lucernát és abrakkeveréket kapnak, amelybe kukorica, árpa és tritikálé kerül.

Tapasztalati szerint a cigája kizárólag a legeléssel is jól tejel, míg a lacune fajta abrakolás mellett nyújt megfelelő teljesítményt.

Dani János 76 hektár legelővel is rendelkezik, amelynek egy része kaszáló, a 14 hektár szántón pedig takarmánynövényt, lucernát, tritikálét, kukoricát ter­mesz­tenek, kiegészítő takarmánynak a téli hónapokra.

juhetetés
A legeltetés mellett a gazdaságban megtermelt takarmánynövényekkel etetik a juhokat
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: