• az európai kertészet történetét; a fenntartható zöldségtermesztést;
• a gyümölcstermesztő rendszerek szerepét a fenntartható és rugalmas fejlődésben;
• a hagyomány és az innováció szerepét a szőlészet-borászatban;
• a bogyósgyümölcs-termesztés lehetőségeit és kihívásait;
• a társadalmat szolgáló dísznövénykertészetet;
• a városi kertészetet, különös tekintettel a vertikális gazdálkodásra; a kertészet genetikai erőforrásait (szűrés, szaporítás, felhasználás és megőrzés);
• a robotika–gépesítés–okoskertészet témakörét; valamint a betakarítás utáni árukezelés kérdéseit.

A díszkertészeti szekció a genetikai erőforrásokat, a nemesítést, a fenntartható és holisztikus termesztést, és a dísznövény-kereskedelmet helyezte előtérbe. Mi a Városi kertészet: a vertikális gazdálkodástól az ültetési tervezésig című szekción mutattuk be poszterelőadásunkat. A szekció főbb témakörei a vertikális gazdálkodás, az edukáció, a városi kertek és a fenntartható várostervezés voltak.

Egyebek közt megosztottuk a résztvevőkkel, hogy a gyomirtó szer metabolitja több évvel az alkalmazást követően is kimutatható a növényekben és a talajban, illetve közvetett módon a növényre juttatva is az észlelési szint feletti mennyiségben van jelen a növény minden részében. Az előadás után szerb kutatókkal közös együttműködésben állapodtunk meg. Külön figyelmet érdemelt a kertészettörténeti szekció, melynek keretében a jelen lévő országok többségéből felszólalt valaki, számos érdekes előadást hallgattunk kertészetük történetéről. Mindenképp javasoljuk, hogy a jövőbeli nemzetközi konferenciákon mi is tartsunk előadást a témában – ez valóban hiányzott a konferenciáról.

Számos technikai túrát szerveztek. Például a Pitesti-Mărăcineni Gyümölcskultúra Kutató és Fejlesztő Intézet (ICDP) bemutató parcellájánál a Holland Királyság romániai nagykövetségével folytatott kilencéves gyümölcsöző együttműködésben részt vevő cégek mutatkoztak be. Egy másik alkalommal a bukaresti parkokat, és a helyi zöldfelület-gazdálkodás működését ismerhették meg az érdeklődők.

Zöld város?

A kulturális, ipari és pénzügyi központként működő Bukarest 2022-ben csatlakozott az EBRD Green Cities programjához, hogy a Zöld Város Akcióterv révén megbirkózzanak az éghajlati és környezeti kihívásokkal és zöldítő beruházásokat indítsanak el.

A városi területek fokozatos beépítése eredményezte, hogy egy lakosra átlagosan 18 négyzetméter zöldfelület jut, miközben az EU előírásaiban 26 négyzetméter szerepel, az Egészségügyi Világszervezet pedig 50 négyzetmétert ajánl. Stockholmban és Bécsben a lakosonkénti zöldfelület 70 négyzetméter, miközben a kétmilliós Bukarestben (ahol az ország városi lakosságának a 16,2%-a él) mindössze 9,67 négyzetméter, ami nem elegendő a lakossági igények kielégítésére, nem is beszélve arról, hogy messze elmarad az uniós normáktól.

Ez a válság 1990 óta fokozódik, amikor az építkezések csökkentették a város zöldterületeit. Egy kutatás kimutatta, hogy az elmúlt harminc évben 1,5 millió fa és 20 millió négyzetméter zöldterület tűnt el a román fővárosból. A becslések szerint a csökkenés üteme évente mintegy 250 hektár volt, ami megmagyarázza, hogy a bukaresti zöldfelület ma már a korábbinak csak a fele, és még kisebb lenne a 14 temető nélkül, amelyek 324,44 hektárt foglalnak el. Ahhoz, hogy Bukarest elérje az európai normákat, 2025 végére 6905,2 hektár zöldfelülettel kell rendelkeznie.