A feszültség oka leginkább az Európai Parlament által elfogadott Green Deal, aminek megszorító intézkedéseit nehezen tudják betartani a mezőgazdászok. Ezzel együtt az is igaz, hogy a klímaváltozás és sok más tényező miatt az intenzív gazdálkodás hatással van a környezetre. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, különösen nehéz hosszú távon.
Az Assistance for skilled environmental teaching (ASSET) program az EU Erasmus+ oktatási programja keretén belül 2024 februárjában indult Alicantéban. Az első találkozó célja volt, hogy metodológiai támogatást nyújtson környezetvédelmi oktatással foglalkozó tanároknak ahhoz, hogy minél közérthetőbben, gyakorlatiasabban közelítsék meg a környezetvédelmi kérdéseket az iskolákban.
A cél megvalósítása érdekében az alicante-i (Spanyolország) Instituto de Ecologia Litoral (Tengerparti Környezetvédelmi Kutatóintézet), a nagykanizsai IMRO-DDKK környezetvédelmi, oktatási és humanitárius szervezet, a brüsszeli Climate And Environment Association Europe (Európai Klímavédelmi és Környezetvédelmi Egyesület), a marosvásárhelyi Fókusz Öko Központ környezetvédelmi egyesület Erdélyből, a Stúr Lajos általános iskola a Vajdaságból, a Duro Pilar általános iskola Szlavonbródból (Horvátország) és a törökországi Konakl-i Sehit Ömer Halisdemir oktatási és művészeti központ fogtak össze.
A programban résztvevő környezetvédelmi szervezetek, karöltve az említett oktatási intézményekkel, szakterületüknek megfelelően hat nagy környezetvédelmi témában vállalták a módszertan kidolgozását. Az említett szervezetek a környezetkímélő körkörös gazdaság, az energiahatékonyság növelése, külön-külön a levegő- és talajszennyezés, a vízgazdálkodás, az óceánok és legvégül a mezőgazdálkodás, ezen belül pedig az élelmiszer-termelés és -ellátás témaköreit fejtik ki az útmutatókban.
Szemléletváltásra van szükség
Nem véletlenül, hiszen több mint két évtizede a megyeszékhelyhez közel lévő Kisadorjánban Természet Háza néven oktató központot működtet, ahol elsősorban a természetközeli, vidéki életmódot népszerűsítik, emellett pedig számos más, hosszú távú környezetvédelmi programot is működtettek már.
A szervezet által vállalt projektrészről Hajdu Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezetője számolt be. Mint elmondta, négy nagy témakörben dolgozzák ki az oktatási ajánlatukat,
illetve ehhez tartozóan az élelmiszer-pazarlás kérdésköre. Érintik az új fenntartható, környezetkímélő mezőgazdasági irányzatokat, részletesebben kifejtik a rövid élelmiszerellátási láncok fontosságát, illetve szó lesz a közösségi felelősségről a fenntartható élelmiszerellátásban, valamint a közösségi részvételről a vidéki életmód megőrzésében.
Hajdu Zoltán elmondta, amellett, hogy tevékenységük során gyakorlati tapasztalatot szerzett a szakterületen, fontosnak tartotta, hogy a mezőgazdaság vitatott témaköreit „boncolgassák”, hiszen
A hagyományos, vidéki erdélyi társadalom mindig is természetközeli volt, hiszen az ott lakók közvetlenül, önellátó módon állították elő élelmiszereiket és látták el a közeli városokat.
A szervezet a szóban forgó projekt előtt is foglalkozott a kérdéssel. Az Európai Klímaszövetséggel közösen több filmet készítettek a témában, illetve egy osztrák szervezettel partnerségben oktató jellegű dokumentumfilmet vetítettek Marosvásárhely legnagyobb – magyar anyanyelvű – oktatási intézményében mintegy 200 középiskolás előtt, majd ezután nyilvános vitát tartottak a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatokról és az élelmiszerpazarlásról.
Ellentmondásos politika
Az Európai Unióban is az a tendencia, hogy a monokultúrát, a nagy területű mezőgazdálkodást támogassák, ezért a „vidéki élettér elveszíti sajátos jellegét és kezd városiasodni”. Csökken a biológiai sokféleség, hiszen felszántották a kaszálókat, a legelőket, egyre nagyobb állománnyal rendelkező állattartó farmok jelennek meg, ahol intenzívebb a gazdálkodás.
Ezek a nagy területek gépesítéssel, vegyszerezéssel tehetők hatékonnyá, szemben a kisebb, önfenntartó zöldségtermesztő családi gazdaságokkal. Az erdélyi klíma és területadottság leginkább gyümölcs- és zöldségtermesztésre alkalmas, ám ahelyett, hogy ezeket a termelőket támogatnák, az az abszurd helyzet alakult ki, hogy a városi vásárló a szupermarketekben mégis lengyel almát, spanyol paradicsomot és török burgonyát vásárol. Így sajnos a zöldségtermesztők feladják a gazdálkodást, területeiket a nagy ipari gazdálkodók vásárolják meg, végül teljesen átalakul a vidéki táj.
