Amikor ezeket a sorokat július 9-én írom, a Vajdaságban narancssárga riasztás van érvényben a nagy hőség miatt. Jelenleg tartományszerte 34-37 fokos hőmérsékletet mérnek. Az előrejelzés szerint a következő két hétben is kicsi a valószínűsége annak, hogy eső áztatja a földet, a prognózis szerint a hőmérséklet el fogja érni a 40 fokot a következő napokban. Emiatt nagy az aggodalom a növénytermesztők körében. Attól félnek a termelők, hogy idő előtt kiszárad a talaj, a kukorica, a szója és a napraforgó pedig nem tudja majd kinevelni a szemet.
Hogy meddig tart ki a talaj nedvességtartalma, azt nehéz megbecsülni. Az év első hat hónapjában a Vajdaságban 280-300 liter eső esett, ami a 611 literes éves vajdasági átlagnak kevesebb mint a fele.
Májusban több mint 100 liter, júniusban 70-80 liter, július első napjaiban pedig 20-50 liter esőt mértek a meteorológiai állomások négyzetméterenként.
A termelők szerint, ha tovább tart a hőség, akkor egy-két héten belül nagyon nagy szükség volna egy lanyhogó, lassú esőt jelentő égi áldásra, hogy feltöltődjön az a talajréteg nedvességgel, ahol a gyökérzet elhelyezkedik. Ugyanakkor ezen a vidéken mindenki tudja azt, hogy a trópusi hőmérsékleteknek véget vető markáns hidegfront szinte minden esetben magában hordozza a szélvihar és a jégverés esélyét. Temerinben például a falunak azért lett fogadalmi ünnepe az Illés-nap (július 20.), mert a XIX. század közepén több éven át ezen a napon verte el a település határát a mindent elpusztító jég, és ennek a dátumnak a környéke azóta is gyakran jár ítéletidővel. Azóta a temeriniek ezen a napon nem dolgoznak, hanem templomba mennek és imádkoznak, utána meg falunapi rendezvényeken vesznek részt.
Korán befejeződött az aratás termelők
A hozamok átlagosnak mondhatók (4,5 – 5 t/ha), a minőség azonban a lehető legjobb lett. A termés azért nem lehetett több, mert a búza szokásos 250-255 napos vegetációs ideje idén a szokatlanul enyhe időjárás miatt 230 napra csökkent. Ez egyrészt a szokásosnál magasabb hőmérsékletekkel, másrészt a csapadékszegény tavaszi időjárással magyarázható. Szakemberek szerint olyan volt ez, mint a koraszülés az ember életében. Az átlagos fehérjetartalom azonban a rossz tapasztalatok ellenére 12,5 százalék fölött van és a glutén (sikér)tartalom is ideális.
Rossz előjelnek számított a búza értékesítése szempontjából, hogy a „kenyércsata” befejezésekor még mintegy másfél millió tonna eladatlan tavalyi termés volt a toronytárolókban. Ez megfelel Szerbia éves szükségletének. Idén júniusban a 625 000 hektár búzával bevetett területről mintegy 3,2 millió tonna gabona került a tárolókba. Ugyanakkor az idei termés felvásárlási ára nem alakult még ki. Akinek sürgős volt az értékesítés, az legfeljebb 20 dináros árat (67 HUF) kapott érte kilónként. Ez az ár még a termelési költségek fedezésére sem elegendő, ezért a termelők többsége csak tárolásra adta át a gabonát a silótornyok tulajdonosainak. Nagyon kevesen éltek az értékesítés lehetőségével. A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség számítása szerint 29 dinárt (97 HUF) kellene kapniuk a termelőknek ahhoz, hogy ne legyen ráfizetéses a termelés.
