Öt évtized adatainak elemzéséből kiderült, hogy a csökkenés a gyomirtó szerek használatával és a megváltozott agrártechnológiával hozhatók összefüggésbe. kutatók megállapították, hogy a klimatikus viszonyok és a talajminőség voltak a legfontosabb tényezők.
A meleg és hűvös régiókban található államok magasabb mézhozamot értek el, ha termékeny talajjal rendelkeztek.
Fotó: Pixabay
„Nem világos, hogy a klímaváltozás miként fogja tovább befolyásolni a méztermelést, de eredményeink segíthetnek ezen változások előrejelzésében” – állítja Gabriela Quinlan, a tanulmány szerzője a Pennsylvaniai Állami Egyetemről – például a Nagy-síkság melegedése miatt csökkenni fognak a beporzók számára rendelkezésre álló források, miközben az a közép-atlanti részen szintén a melegedés miatt nőhet az elérhető táplálék mennyisége.”
Eddig is azt feltételezték, hogy több tényező befolyásolja a virágos növények bőségét és virágzását.
Természetesen a virágok hiánya – vagy csak korlátozott jelenléte – a legfontosabb tényezője a mézhozam csökkenésének. Azonban a kutatásból most kiderült, hogy ebben a talaj minősége és termékenysége is fontos szerepet játszik.
Fotó: Propolia, Pixabay
Azt is megállapították, hogy a szójabab termesztési területének csökkenése és a nemzeti természetvédelmi programban („Conservation Reserve Program”) részt vevő területek növekedése pozitív hatással volt a mézhozamra.
A kijuttatott gyomirtó szerek mennyisége szintén fontos összefüggést mutatott a mézhozammal, nyilvánvalóan azért, mert a virágzó gyomok eltávolítása csökkenti a méhek rendelkezésére álló nektárforrást.
A kutatás teljes egészében itt olvasható: Examining spatial and temporal drivers of pollinator nutritional resources
Ajánljuk még:
