…különösen az istállótrágyák kijuttatása. Ezért célunk az, hogy a szőlős-, gyümölcsös- és zöldségeskertekben legyen reneszánsza a szerves trágyák használatának a kerti talajok termőképesség-javítására.

Nem ismerjük pontosan, hogy mióta használja az emberiség a szerves trágyát a talaj termőképességének javítására, de kétséget kizáróan bizonyítható, hogy az időszámításunk kezdetén már igen elterjedt volt e módszer. Kínában, Indiában, Mezopotámiában és Egyiptomban több ezer éves múltja van. A római birodalom közvetítésével először a mai Franciaország területén honosodott meg, majd fokozatosan elterjedt, és a 19. század elejére már csaknem minden európai országban alkalmazták.

Szerkezetjavító is

A talaj termékenységének megítélésében évszázadokig uralkodó volt a humuszelmélet, majd leváltotta az ásványitáp­anyag-elmélet. A tudományos kutatások eredményeként ma már tudjuk, hogy ezek az elméletek kiegészítik egymást. A jobb vagy nagyobb termés eléréséhez szükségesek mindazon tápanyagok, amelyek akár a talaj humusztartalékából, akár az ásványitápanyag-tartalékából, akár a bevitt szerves és ásványi trágyákból származnak.

De azt is tudjuk, hogy a talaj termékenységét meghatározó valamennyi tulajdonsága (víz- és tápanyag-gazdálkodása, biológiai aktivitása, növényegészségügyi szabályozóképessége, szerkezetmegtartó képessége) a talajban levő szerves anyag, illetve humusz mennyiségétől és minőségétől függ. Ezért a talajba bevitt szerves trágya nemcsak humuszpótló, hanem talajjavító anyag is.

Napjainkban a talajok szerkezetromlásával és a talajerózióval, vagyis a legfelső humuszos szint folyamatos megfogyatkozásával is meg kell küzdenünk. Az Európában különösen erőteljes talajpusztulás jelenségét tetézi a szerves anyagok állandó körforgásában bekövetkező szakadás, ami csökkenti a talajok termőképességét is. Ha a keletkező szerves mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és ipari hulladéktömeget kivonjuk a szervesanyag-körforgásából, illetve másra használjuk ezeket, felborul a talajok szervesanyag-egyensúlya.

Másként bomlanak

A lótrágya kellő nedvesség nélkül, és már közepes levegőzöttséggel is igen gyorsan erjed, sok hőtermeléssel, aminek következtében nedvességet és vele együtt sok illékony anyagot veszít. Ha a lótrágyát éretlen állapotban forgatjuk be a talajba, gyors hatást fejt ki, a növényeket erőteljes növekedésre serkenti, mert a földben bekövetkező bomlása hőtermeléssel is együtt jár. Ezért a nedves, hideg, agyagos kerti talajokon igen előnyös a használata; javítja a kedvezőtlen talajadottságot. Egymagában célszerű kijuttatni, mert a talajt mechanikusan is javítja. Viszont a száraz, meleg homok- vagy meszes kerti talajokon inkább hátrányos hatású. Meleg és laza homok- vagy homokos szövetű talajokon ezért a lótrágyát levágott növényi anyagokkal, gyep-föld keverékkel vagy komposzttal együtt célszerű a talajba forgatni. Az ilyen keverék gátolja a levegő szabad beáramlását és segíti a nedvesség megtartását a talajban.

A szarvasmarhatrágya is gyors bomlásnak indul, ha tartósan összepréselődve tárolják, azonban kevesebb hő keletkezésével bomlik le, kevesebb nedvesség párolog el, vizet nem kell pótolni. A folyamat végén nem száraz, laza, hanem „szalonnás” massza, kiváló trágyaszer keletkezik. A talajban kevésbé gyorsan, tartósan fejti ki a hatását a termesztett növényekre. A legjobb és legnagyobb mennyiségben kereskedelmi forgalomba kerülő szerves trágya.

A juhtrágya könnyen elbomlik, ha tömötten, tartósan a keletkezési helyén (juhhodályban) és annak nedvességében marad. A kiszáradó és laza juhtrágya azonban a természetes keletkezési helyén is lassan és nehezen érlelődik. A talajba bevitt juhtrágya gyorsan bomlik, hatását gyorsan és erőteljesen fejti ki. Könnyen „túlhajtja” a veteményt, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben használjuk. A juhhodályokból kikerülő juhtrágya tulajdonságai eltérőek: a felső rétege szalmás, száraz és bomlatlan, az alsó rétege elbomlott, nedves, érett. A szalmás trágyát a nedves, mély fekvésű, elsavanyodott talajú kertekben bővebb dózisban célszerű használni.

A sertéstrágya mennyiségében és minőségében is jelentős különbségeket okoz, hogy tenyészállatként táplált sertésektől vagy hízósertésektől származik. Bomlási folyamata után hatékony trágyaszerként használható.

A baromfitrágya kis mennyiségben keletkező, de igen hatékony és értékes trágyaszer. Már kis mennyiségben is kiváló serkentő hatású, de csak akkor, ha nem csomósan, egyenetlenül dolgozzuk be a talajba. Ezért célszerű a baromfitrágyát egyenletesre aprítani és a talaj felületére egyenletesen kiszórni.