Dzsinki Hong, a szöuli Jonszej Egyetem professzora, a Matter tudományos folyóiratban közzétett
kutatás vezetője elmondta, hogy a „marhahúsrizs” az első olyan jellegű termék, amely az állati izom- és zsírsejtek
tenyésztésének alapjául gabonarészecskéket használ.

A kutatás során a rizsszemeket enzimekkel kezelték, hogy optimális környezetet teremtsenek a sejtnövekedéshez, majd szarvasmarha-sejteket oltottak beléjük, amelyeket úgy tenyésztettek, hogy a végső hibrid termék egy rózsaszínű rizsszemhez hasonlítson.

A Jonszej Egyetem kutatócsoportja nem az első, amely laboratóriumban termesztett hústermékeken dolgozik.

Hongék szerint a rizs előnye élelmiszerbiztonsági szempontból, hogy a szójával vagy a diófélékkel ellentétben kevesebb ember allergiás rá. A marhahúsrizs körülbelül 8 százalékkal több fehérjét és 7 százalékkal több zsírt tartalmaz, mint a hagyományos rizs. Hong megjegyezte, hogy a fehérje 18 százaléka állati eredetű, így az élelmiszer esszenciális aminosavakban is gazdag.

Hong szerint a marhahúsrizs körülbelül 2 dolláros (730 Ft-os) kilogrammonkénti áron és a hagyományos marhahústermékeknél jóval kisebb karbonlábnyommal versenyképes termék lehet a boltok polcain.