A Pennsylvania State Egyetem (USA), az Addisz-Abebai Egyetem (Etiópia) és a Cambridge-i Egyetem (Anglia) kutatói a Science folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be arról, hogy a tuberkulózis ellen jelenleg az embereknél használt vakcina jelentősen csökkenti a beoltott szarvasmarha állatállomány fertőzőképességét, ami javítja a felszámolás és a védekezés kilátásait.
A becslések szerint az emberi tuberkulózisos esetek mintegy 10 százalékát teszik ki állati eredetű fertőzések. Míg az ilyen zoonózisos tuberkulózis (zTB) fertőzések leggyakrabban a szennyezett tej fogyasztásával összefüggő emésztőrendszeri fertőzésekhez kapcsolódnak, a zTB emberekben krónikus tüdőbetegséget is okozhat. A zTB által okozott tüdőbetegség megkülönböztethetetlen lehet a hagyományos tuberkulózistól, de nehezebben kezelhető a szarvasmarha-baktériumok természetes antibiotikum-rezisztenciája miatt.
Az Etiópiában végzett vizsgálatban a kutatók azt vizsgálták, hogy a Bacillus Calmette-Guérin (BCG) nevű vakcina mennyire képes közvetlenül megvédeni az oltásban részesülő szarvasmarhákat, valamint közvetve, a fertőzés terjedésének csökkentése révén védelmet nyújtani mind a beoltott, mind a nem beoltott szarvasmarháknak. A kísérletben szereplő állatokat természetes úton fertőzött állatokkal közös karámokba helyezték egy újszerű, két éven át tartó keresztezéses rendszerben.
– mondta el Andrew Conlan, a Cambridge-i Egyetem epidemiológus kutatója, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatócsoport vizsgálatai azért Etiópiára összpontosítottak, mert ez az ország rendelkezik Afrika legnagyobb szarvasmarha-állományával, tejágazata pedig gyorsan növekszik. A szarvasmarha-gümőkór egyre nagyobb nehézséget jelent, és jelenleg nincs védekezési program ellene, ezért a hasonló helyzetű fejlődő gazdaságok reprezentatív példájának tekinthető.
