Sekély ültetés és mulcs a jácint igénye
A talaj mellett Magyar Gyula szerint fontos a rendszeres és tervezett öntözés, hiszen a tavaszi intenzív fejlődési szakaszban a hagyma sok nedvességet kíván.
Ezenkívül fontos még, hogy ősszel jól időzítsék a hagymák ültetését. Ugyanis minél korábban kerülnek a talajba, annál több idejük lesz felkészülni a télre, annál jobban megerősödnek. Ennek természetes következményeként a telet sokkal jobban bírják, szebb és mutatósabb virágfürtöket nevelnek. Az ültetés helyes időpontja szeptember második fele, és nem érdemes vele október közepénél tovább várni. A különböző méretű hagymákat egymástól elkülönítve kell ültetni. A kifejlett hagymákat 6-8 centiméter mélyre, egymástól 15-20 centiméter távolságra kell elhelyezni, míg az apró fiókhagymákat a zöldségmaghoz hasonlóan vetni is lehet.
Ide kapcsolódik, hogy 2024 áprilisában részt vettünk az ISHS varsói konferenciáján, ahol a Wageningeni Egyetem hagymás növényekkel foglalkozó kutatója és termesztési szakembere arról tartott előadást, hogy a virághagymákat sekélyen kell ültetni. Sokunkban az él, hogy a hagyma átmérőjének 2-2,5-szerese az optimális ültetési mélység. A Wageningeni Egyetem szakembere viszont azt javasolta, hogy elég csak sekélyen a talajba helyezni őket, majd mulcsréteggel betakarni – és ez egybevág Magyar Gyula véleményével. Nálunk sok helyen elmarad az ültetés utáni mulcsozás, pedig annak fontos szerepe van. A mulcsréteget azonban tavasszal igen korán le kell bontani, hiszen a jácint hamar kibújik a földből, bár általában csak áprilisban virágzik. A virágzás után pedig egészen addig a talajban kell hagyni a hagymákat, amíg a levelek teljesen el nem száradnak, ez a jövő évi tökéletes virágzás előfeltétele.
Az ivartalan szaporításról Magyar Gyula azt írta, hogy ahhoz az anyahagyma tövén lévő gyökérkoszorú szélén előtörő fiókhagymák alkalmasak. A fajták fiókhagyma-képzésének intenzitása eltérő. Mindenesetre – a botanikus szerint – a tönk keresztirányú bevágásával fiókhagyma-képzésre serkenthető az anyahagyma. Ezt a felszedést követően kell megejteni, amikor a nyári pihenőhelyükre rakjuk őket.
„A hagymák kiszedésének idejéig (május végén vagy június elején) ezeket a valóságos fészkeket felszedve a fiókhagymácskák annyira kifejlődtek, hogy egyenkint leszedhetők. A fiatal hagymák évről évre átültetve harmadik vagy negyedik évükben válnak virágzóképessé” – olvasható Magyar Gyula cikkében. Majd néhány évvel később, 1933-ban már azt írta, hogy a magyar virághagyma termesztése hatalmas lendületet vett és a Székesfővárosi Kertészképző Iskolában milliószámra termesztik. „E hagymákat a gazdáknak továbbnevelésre kiadják. Ezek a hagymák annyira jók és tökéletesek, hogy bizonyos szempontokból a holland hagymákat is felülmúlják.”
Hollandia biztosan vezet
Mint az időközben kiderült, virághagyma-termesztésünk nem múlta fölül Hollandiáét, pedig a magyar klíma lényegesen jobb erre a célra, mint a holland. Azt is tudjuk, hogy a helyes termesztés gyakran kevés, mert a hagymák előkezelésével, például kolchicinnel való kezelésével hatalmas virágtömeg képződik, amely hatás később elmúlik. Mindenesetre azok a vállalkozók, gazdasági szereplők, akik virághagymát termesztenek Magyarországon, valóban kiváló minőségű termékekkel rendelkeznek. De hogy alakul a világ virághagyma-termesztése?
A jácinthagymákat általában több piacra termesztik, beleértve a hobbikertészeket, a hivatásos kertépítőket és a vágott virágokat termesztőket. A termesztési folyamat magában foglalja a kiváló minőségű szülői állomány kiválasztását, a szaporítást, a tenyészidőszak alatti gondos nevelést, valamint a hagymák optimális időben történő betakarítását és tárolását.
