Van egy hivatal, aminek az esetében nem bánjuk, sőt, elvárjuk, hogy szigorú legyen, mondhatni félkatonai szervezetként működjön. Ez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amelynek tevékenysége az átlagember számára az élelmiszer-ellenőrzésben merül ki. Ez azonban messze nincs így, feladatuk ennél sokkal szerteágazóbb, a szó igazi értelmében a termőföldtől az asztalig terjed. A stúdióban vendégünk volt dr. Nemes Imre, a Nébih elnöke, aki korábban volt már a hivatal elnökhelyettese, majd négy gyakorlatban eltöltött év után tavaly augusztusban visszatért, azóta ő a Nébih elnöke.
Az átalakítás szükségességét az új feladatokkal, az új kihívásoknak való megfelelés kényszerével magyarázta Nemes Imre. Mint elmondta, változott a korábbi vezetői struktúra is, ma már szakmai elnökhelyettesek irányítják az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági, illetve a növényvédelmi, növényegészségügyi területeket. A két elnökhelyettes köré szervezték a szakmai igazgatóságokat, az elnöki kabinet pedig az elnök munkájának segítésén túl támogatja a hivatal működését.
– hangsúlyozta az elnök, aki azt sem hallgatta el, hogy az állattenyésztők részéről is sok kritika érte a működésüket, adatbázis-kezelésüket. E tekintetben saját bevallása szerint is több évtizedes a lemaradásuk.
Mint emlékeztetett, ezek a rendszerek a ’90-es években készültek el, és azóta nem sikerült megújítani, csak „toldozgatják, foldozgatják” őket, miközben az elmúlt 30 évben jelentős változások történtek az informatikai rendszerek működését illetően. Korábban az állatok nyomon követését, a járványvédelmet, az élelmiszerbiztonságot szolgálták, ma már azonban a támogatáspolitikának is fontos elemei. Az ENAR-ban lévő adatok alapján történik ugyanis a Magyar Államkincstárnál a támogatási kérelmek ellenőrzése, tehát segítséget nyújt a kifizető ügynökségnek a támogatások megítéléséhez. – Másfél éve dolgoznak a kollégáink ezeknek a rendszereknek a megújításán, de ez nem fog elkészülni egyik napról a másikra. Ha informatikai szakemberekkel is jól állunk és a költségvetési források is maradéktalanul rendelkezésre állnak, a folyamat akkor is legalább 3-5 éves projektet jelent – mondta Nemes Imre.
Az ugyanilyen neuralgikus kérdésnek számító elektronikus Gazdálkodási Napló, az eGN kapcsán arról tájékoztatott, hogy a 2023-ban bevezetett teljesen új informatikai rendszer használatát annak ellenére kellett minden gazdálkodónak megtanulnia, hogy korábban is vezettek gazdálkodási naplót. Az elmúlt években ezt papíron tehették meg és tölthették fel az ÁNYK program segítségével.
– Bízunk benne, hogy az év végére a gazdálkodók megelégedettségére változik a rendszer – fejezte ki reményét Nemes Imre, aki egy konkrét, hozzá érkezett kérdésre is válaszolt.
A borászok ugyanis túl hosszú időnek tartják a borászati termékek forgalomba hozatal előtti laborvizsgálatára meghatározott 60 napot, ami véleményük szerint a DRS-sel együtt négy-öt hónapot is jelenthet, miközben ez a legtöbb nyugat-európai országban öt nap, sőt, van rá példa, hogy mindössze 48 óra.
Nemes Imre válaszában arról tájékoztatott, hogy Magyarországon minden egyes bortételt csak a Nébih által kiadott azonosítóval lehet forgalomba hozni. Ennek előfeltétele egy laboratóriumi analitikai és érzékszervi vizsgálat.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a vizsgálat elhúzódását egy tavaly év végi kényszerű laborleállás is indokolta. Meg kellett újítani a teljes elektromos hálózatot, gyakorlatilag újra fel kellett építeni, mert életveszélyes volt. Ez a leállás érintette a borlaboratóriumot is, ami miatt felhalmozódtak a vizsgálatszámok. – A borászok 100-120 napról beszélnek, a mi információink szerint ez 38 nap. Tény, hogy hosszabb, mint a korábbi években volt, amikor 10-14 napot vett igénybe. „A problémát látva a minisztériummal közösen magán, akkreditált borvizsgáló laboratóriumok bevonását terveztük. Az egyeztetések sikeresen lezajlottak. A közös munka már megkezdődött egy, a feladatra jelentkező nem állami laboratóriummal együttműködésben. Ezzel párhuzamosan a jogszabályok módosítása is folyamatban van. Így a közeljövőben a borászok akár magánlaboratóriumokban is vizsgáltathatják a boraikat. – válaszolt az elnök.”
Az interjúban szó esik továbbá az Európai Unió, a WHO és az ENSZ élelmiszerpazarlás elleni kampányáról, amihez a Nébih is csatlakozott. Végül Nemes Imre arról is beszél, milyen büszkeséggel tölti el, hogy májusban, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon átvehette a Magyar Állattenyésztők Szövetségének legnagyobb elismerését, a Magyar Állattenyésztésért Díjat.
