Az ember számára nagyon fontos a vércukorszint kontrollja ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, és megfelelő energiát biztosítsunk a sejtjeink működéséhez. Mind a túl alacsony, mind a túl magas cukorszint egészségügyi problémákat okoz. A Nature Ecology and Evolution című szakfolyóiratban megjelent tanulmány az emlősöknél valaha megfigyelt legmagasabb, természetben előforduló vércukorszintről számol be. Ez arra utal, hogy a denevérek az evolúció során úgy fejlődtek, hogy nemcsak túlélni képesek ezt az extrém állapotot, de köszönik szépen, jól is érzik magukat – írja a Phys.org.
A tanulmány egyik vezető szerzője, Jasmin Camacho posztdoktori kutató szerint, ha bármely más emlősnek lenne ilyen magas a vércukorszintje, az már kómához és halálhoz vezetne.
Fotó: Zdeněk Macháček, Unsplash
A rovaroktól elkezdve a gyümölcsökön, nektáron és húson át egészen a vérig igen változatos dolgokat esznek a mai denevérek. Pont ez teszi a hártyásorrú denevérek csoportját különlegessé: a különböző fajok teljesen eltérő táplálkozási stratégiákat követnek. Ezzel lehetőség van arra, hogy az étrendek kialakulását kutassák, mutatott rá Camacho. Abban bíznak, hogy eredményeiket kiterjeszthetik több emlősfajra, beleértve az embereket is. Végső soron pedig a saját egészségünk védelméről is többet tudhatunk meg.
Különféle módok a cukor feldolgozására
A kutatók annak kiderítésére, hogyan lett ilyen változatos a denevérek tápláléka, Közép- és Dél-Amerika, valamint a Karibi térség dzsungeleibe utazott. A több éven át tartó terepmunka során 29 különböző faj közel 200 egyedét fogták be rövid időre. Az állatokon glükóz-tolerancia tesztet végeztek miután az étrendjüknek megfelelő cukrot etettek velük (rovar, gyümölcs vagy nektár eredetűt). A szakemberek a cukor asszimilációjának különböző módjait figyelték meg – felszívódást, tárolást és felhasználását a szervezetben – valamint azt, hogyan specializálódott ez a folyamat a különböző táplálkozási stratégiákat tekintve.
A vércukorszint szabályozását végző folyamatot glükóz homeosztázisnak nevezik. Ezért általában az inzulin nevű hormon a felelős. Ez az, amely a diabétesz esetében „elromlik”.
Édesszájú denevérek
A gyümölcsevő denevérek esetében már alacsonyabb vércukorszint esetén is megindul az inzulintermelés, míg a nektárt fogyasztó fajok az extrém magas cukorszintet is képesek kibírni. Ezek a denevérek egy egészen más élettani folyamatot fejlesztettek ki, amely nem függ az inzulintól a kutatók szerint. Ugyan pontosan még nem tudják, hogyan kezelik a glükózt ezek az állatok, de találtak arra utaló jeleket, hogy egy alternatív anyagcsere rendszer kezeli a szervezetükben a cukrokat.
A cukorban gazdag táplálékot (nektárt vagy gyümölcsöt) fogyasztó denevérek esetében megfigyelték, hogy a bélrendszerük egyes részei hosszabbak. Emellett a beleket borító sejteknek is nagyobb felülete van, amelyen keresztül felveszik a tápanyagokat az elfogyasztott ételből. Ehhez jön még hozzá a nektárral táplálkozó denevérek esetében (nem számítva ide a gyümölcsevőket), hogy a cukorszállításért felelős gén folyamatos kifejeződésével rendelkeznek. Ezt a tulajdonságot egy kolibri fajnál is megfigyelték már korábban.
Mindezek a tulajdonságok különféle táplálékforrásokhoz való alkalmazkodás irányítói lehetnek.
A jelen kutatásból származó adatsorok olyan jövőbeli kutatások alapját jelentik, melyek az emlősök táplálkozási különbségeit vizsgálja majd. Emellett elősegíthetik az emberekben előforduló különféle anyagcsere-betegségek újszerű terápiáinak kifejlesztését is.
Ez is érdekelheti:
Szeretné elkerülni a következő nagy járványt? Akkor tegyen a biodiverzitásért!
