A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete által szervezett HungaroGreen 2024 Kertészeti Szakkiállítás ünnepélyes megnyitóján Rónai Gergely, az egyesület elnöke köszöntötte a negyedik alkalommal megrendezett esemény látogatóit. Emlékeztetett, hogy öt éve döntötték el, hogy megújítják és Budapest közelébe helyezik át harminc évig Szombathelyen rendezett kiállítást. Az első alkalommal a Covid járvány miatt csak egy konferenciára kerülhetett sor, de az azt követő évek kiállításai folyamatos, stabil fejlődést mutatnak. Az idén már 92 cég kínálja termékeit, szolgáltatásait, és 10 európai országból érkeztek kiállítók.
Az Agrárminisztérium részéről Farkas Sándor miniszterhelyettes nyitotta meg a rendezvényt. Köszönetet mondott a díszkertészágazat képviselőinek, hogy munkájukkal szerepet vállalnak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. A globális probléma megoldásában ugyanis bizonyítottan fontos és költséghatékony szerepük van a növényeknek.
Az ökologikus szemlélettel működő zöldfelület-gazdálkodás alapja a díszfaiskolai termelés, valamint a palántanevelés is, hisz a magas esztétikai értékű és ökológiailag is sokszínű zöldfelület elképzelhetetlen évelők, valamint egy- és kétnyári növények nélkül. Ismertette, hogy Magyarországon 2023-ban 335 díszfaiskola működött, amelyek 2500 hektáron gazdálkodtak. Közel 1000 embernek állandóan, 500-nak pedig idényjelleggel adnak munkát. Árbevételük tavaly meghaladta a 14 milliárd forintot. Ezen számok alapján jelentette ki a miniszterhelyettes, hogy a hazai díszfaiskolai ágazat helyzete stabil, és középtávon jelentős növekedést rejt magában.
A jogszabály bevezeti a zöldfelületi tanúsítványt is, amely a telek vagy az ingatlan ökológiai teljesítőképességét tartalmazza. A szakterületet erősíti a zöldvédjegyrendszer alkalmazása is, amely a felhasznált növényi alapanyagok ökológiai megfelelőségét és ökológiai lábnyomát minősíti.
A miniszterhelyettes kitért az ágazatot érintő kihívásokra is. Az aszályos időszakok átvészelésében óriási jelentősége van a kiültetésben alkalmazott fajták tűrőképességének. A felmelegedés hatására a Kárpát-medence éghajlata is egyre szélsőségesebb, ezért nélkülözhetetlenné válik a hazai fajtanemesítés, valamint génmegőrzés.
Ezzel kapcsolatban megemlítette a kiemelkedő hazai nemesítőket és eredményeiket: Barabits Elemért, akinek a növényfajtái egész Európában keresettek, Józsa Miklós világszínvonalú díszcserjéit, Kovács Zoltán egynyári virág- és Márk Gergely rózsafajtáit. A fejlődés irányának nevezte a jó minőségű és szabványos növényanyag előállítását, a törzsültetvények és génbankok fenntartását, amelyek nélkülözhetetlenek a genetikai alapok fejlesztéséhez.
Mindezeket felismerve, Magyarország kormánya kiemelten ösztönzi az innovatív megoldások alkalmazását és az üzemek technikai színvonalának emelését annak érdekében, hogy a kihívások leküzdéséhez megfelelő minőségű és mennyiségű árualap álljon rendelkezésre. Ezt bizonyítják a közös agrárpolitika (KAP) forrásaiból és hazai kiegészítéssel megjelenő üzemfejlesztési, innovációs, öntözésfejlesztési, génmegőrzési pályázati felhívások.
Farkas Sándor hangsúlyozta továbbá, hogy
Reményét fejezte ki, hogy a szakma hazai ernyőszervezete munkájában előrelépést jelent az a májusban megjelent miniszteri rendelet, amely az MDSZSZ piacszervezési intézkedésének kiterjesztésével létrehozta az ágazati marketing- és innovációs alapot, amelyhez árbevétele arányában minden piaci szereplő köteles hozzájárulni.
Az ágazat szép eredményeire, jó gyakorlatára a szakma minden képviselője méltán büszke lehet, mondta. Kívánta, hogy ezt az érzést erősítse a HungaroGreen 2024 kiállítás, ahol legnagyobb hazai vállalkozások és több külföldi piaci szereplő is megjelent.
Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke arról beszélt, hogy „ránk törte az ajtót” az elmúlt években sokszor említett zöld fordulat. Nehéz ökológiai és klimatikus helyzetre a múltban már volt példa, de jelenlegi generáció még nem találkozott a mostanihoz hasonlóval. Megoldást, lehetőséget kell keresni, hogyan lehet ebből kitörni és jól kijönni a szakterületeknek. Egyik lehetőség az értékes növényi alapokhoz, a genetikai értékeinkhez visszanyúlni és azokra támaszkodva építkezni. Hozzátette még, hogy a faiskolai termesztés nagy hagyományokkal rendelkezik, szakemberei keresik az újat, az együttműködést, a piacokat.
