Van egy kis szójánk, megnézed? Ezzel hívott fel Sárossy Ferenc, a Harangod-Mag Kft. ügyvezető tulajdonosa. Nem túl rossz, majd meglátod! – csigázta tovább az érdeklődésemet. Ismerve a szokásukat, azonnal indultam hozzájuk. Előbb nézzünk már szét, afféle határszemlét tartsunk az augusztus eleji hőséggel tetézett kánikulában. Mire lehet ilyenkor számítani? – morfondíroztam magamban, miközben azt hallgattam, hogy idén újabb víztározóval bővítik az öntözési lehetőségeiket. A helyszínen az is kiderült, hogy az egymás melletti, völgyzárógáttal ellátott részen akkora a szintkülönbség, hogy arra építhetnek egy mini vízerőművet, ami annyi áramot termel, amennyire nekik szükségük lehet.
Sárossy Ferenc azzal kezdte, hogy ő csak nagyvonalakban vázolja ennek az ágazatnak a helyzetét, a részleteket, a technológiát kérdezzem Nagy Ferenctől, aki a cég termelési igazgatója. A látottak alapján és némi fejszámolás után annyi derült ki, hogy 300 hektár átlagában, a hektáronkénti termés szójából 5 tonna felett lesz a Harangod-Mag Kft.-ben. Pillanatnyilag a vezetők számára az a legfontosabb, hogy ennek a növénynek minden részletét, rezdülését megfigyeljék, azt feljegyezzék, s nem ok nélkül. Ha most sikerül első nekifutásra 5 tonna feletti átlagtermést elérni szójával 300 hektáron, akkor számukra az a minimum, hogy ezt legközelebb is meg akarják ismételni. A kíváncsiság nem csak női dolog, mosolygott magában Sárossy Ferenc, ez őt is érdekli. Rögtön úrrá lesz rajta ez az érzés, amikor olyan dologgal találkozik, amivel korábban még soha. Mindenáron arra keresi a választ, hogy mi okozta a szójájuknál azt a szemmel látható fejlődést, ami a megyaszói határban lépten-nyomon fellelhető.
Az okok között sok minden fölvetődik. Gondolnak arra, hogy a szójának csemegekukorica volt az előveteménye, azt jól ellátták tápanyaggal, s abból biztos maradt erre az évre is. Nincs kétsége afelől, hogy az öntözés meghatározó mértékben járult hozzá az augusztus elején oly ígéretes szójaállományhoz. A gyökérzónából azért kiástak talajmintákat, s azokat elküldték laboratóriumi vizsgálatra, mert szeretnének tisztában lenni a talaj tápanyag-szolgáltató képességével.
Elhatározott szándékuk, hogy a termesztéstechnológia minden részletét kiderítik, nem csupán kíváncsiságból, hanem azért, hogy legközelebb is képesek legyenek megismételni a mostani ígéretes kilátásokat. Tudatosan és szándékosan gazdálkodnak, ugyanígy gondolkodnak és ugyanígy cselekszenek.
Megvizsgálták a szója alá végzett talajmunka minőségét, hisz arra is kíváncsiak, hogy a talaj szerkezete mennyire bizonyult lazának, aminek hatására a növény gyökérzete igen mélyre hatolt.
