Hogyan keveredett ilyen hirtelenséggel a termelési palettájukba a szója és miért történt mindez most? Mint mindennek, ennek is több összetevője és oka létezik. Tavaly nem nagyon voltak elégedettek a csemegekukorica helyzetével, ezért próbáltak olyan növényeket keresni, amelyek meghálálják az öntözést. A szójáról kiderült, hogy ilyen, s azon felül igencsak elfogadható árbevételt ad, miközben a hektáronkénti termelési költsége nem túl elrugaszkodó. A tavalyi vitatkozás a csemegekukorica kapcsán arra sarkalta őket (tehát döntött Sárossy Ferenc), hogy úgynevezett konkurens növényként megpróbálkoznak az intenzív öntözött szójater­mesztéssel.

Az önkritika egyfajta foka, amikor valaki elismeri, hogy nemcsak a kívülálló okok miatt került nehéz helyzetbe 2023-ban a csemegekukorica. Ilyen eset, hogy a frissen végzett kollégák tavasszal nehéz tárcsával mentek vetőágyat készíteni. Ugyanis elhitték, amit valahol ez ügyben mondtak nekik, de ez így hibás. Nincs mese, szólt a verdikt, meg kell ezt tanulni, még ha ezt a tudást kint a föld mellett lehet megszerezni. A szója egyébként arról ismerszik meg, hogy szereti a nedves, párás meleget, s ebből az utóbbi időszakban igencsak kijut nekünk. Viszont a Harangod-Mag Kft.-ben tudnak öntözni, mert megteremtették hatalmas küzdelemben annak a feltételeit, így idén mertek vállalkozni a termesztésére.

Hogy mennyi az annyi, arról lehet vitatkozni, de nem azzal, aki már több mint 50 éve praktizál a mezőgazdaságban. Az ilyen ember a gépkocsiból megmondja, hogy mekkora ott a termés, neki nem nagyon kell kalászt vizsgálni, vagy a szóján a hüvelyeket és a magvakat számolni. Így most is minden szakember egybehangzó véleménye, hogyha valami időjárási tragédia nem jön közbe (jégkár, korai fagy), akkor az 5 tonnával nyugodtan kalkulálhatnak. Mindezt első nekifutásra, 300 hektáron, azaz 3 négyzetkilométeren megtenni nem kis bátorságot és hozzáértést takar.

Honnan ez az ötlet? Egyszerű, valaha járt a Komáromi Állami Gazdaságban, s az ottani ismerős szakember azt ajánlotta egyszerre csak kevesebbet az istállótrágyából, de gyakrabban.

Ahogy jobban körbenézett, kiderült, hogy a jelenlegi helyzetükben a szója a legjobb megoldás, főként, hogy tudnak öntözni. A termesztésnél figyelembe veszik a természetes csapadékot és ahhoz terveznek még körülbelül 150 milliméter öntözővizet, aminek hatására augusztus elején haragos zöld a teljes szójaállományuk. Amikor a fotózáshoz megpróbáltunk bemenni a növényállományba, kiderült, hogy a hőguta ellenére a növény tövénél érezhetően nedves volt a talaj.

A helyszínen ezért csak kihúztunk egy-egy szójatövet, megszámoltuk az elágazásokat, az elágazásokon levő hüvelyeket, és a hüvelyekben lévő magszámokat. Egyetlen tő szóján 120-nál több hüvelyt találtunk, a számoláshoz segítségként annyit teszek hozzá, hogy a szója ezermagtömege 200-230 gramm között váltakozik.

A motiváló tényezők közé tartozik, hogy a szójának igenjó mostanság az ára. Tonnáját jelenleg 160–170 000 forintért lehet eladni, az 5 tonnás termésátlaggal ez hektáronként 800–850 000 forintos árbevételt takar. A termelési költsége hektáronként öntözve nem több mint 400 000 forint, itt már csak a kivonást kell elvégezni.