A hivatalos adatok szerint a tavaly nyári magas hőmérséklet és szárazság a rizshozamok csökkenéséhez vezetett a kulcsfontosságú termesztési régiókban, és rontotta a gabonák minőségét, ami hozzájárult az elmúlt 25 év legalacsonyabb készletéhez.
A Tokiótól északra fekvő Saitama prefektúrában, amely az ország egyik legforróbb régiója, a helyi kormányzat reméli, hogy a tudomány segítségével el tudja kerülni a jövőbeli hiányokat, ezért a több országos projekt egyikét hajtja végre, amelyek a hőséggel szemben ellenállóbb rizs kifejlesztésére irányulnak. A nagy hőség megzavarja a keményítő felhalmozódását a rizsszemekben, ezáltal átlátszatlanabbnak, fehér foltokkal tarkítottnak és emberi fogyasztásra kevésbé kívánatosnak tűnik, ami befolyásolja a termés piaci értékét.
A rizs azon kevés alapanyagok közé tartozik, amit asz ország a történelem során képes volt önfenntartó módon megtermelni.
A világ negyedik legnagyobb gazdasága élelmiszerforrásainak több mint 60%-át importálja. A mezőgazdasági minisztérium szerint a japán rizskészletek 1,56 millió tonnát tettek ki 2024 júniusában, ami a legalacsonyabb szezonvégi mennyiség 1999, az adatgyűjtés kezdete óta.
