A Karbonkibocsátás: mítosz vagy veszély? című kerekasztal-beszélgetés résztvevői Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke, Hanyicska Csaba, az Emődi Mg. Zrt. cégvezetője, dr. Süli Ágnes, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense és dr. Torma András a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense voltak.

Torma András kutatási adatokra hivatkozva hangsúlyozta, a légköri CO2 mennyisége folyamatosan emelkedik, és ennek hátterében bonyolult folyamatok állnak, de a legalapvetőbb és legmeghatározóbb az emberi tevékenységhez kötődik.

Torma szerint lehet vitatkozni, hogy mely szektor okozza ezt leginkább, de az tény, hogy nem a mezőgazdaság a legnagyobb kibocsátó.

Zászlós Tibor kiemelte, Európában az üvegházhatású gázok kibocsátásáért a mezőgazdasági ágazat nem tehető egyedüli felelőssé, hiszen az mindössze 10 százalékot képvisel. A kibocsátás 77 százalékáért volt felelős az energiaszektor, amelynek nagyjából harmadát a közlekedés teszi ki.

Sőt, ahogy Antal Gábor elmondta, fel kell venni a harcot az olyan tévhitekkel szemben, mint, hogy mezőgazdasági szereplők a karbonkibocsátás fő felelősei.

A Cornell Egyetem (USA) 2009-ben megjelent kutatásában az iparszerű, hatékony, nagy tejtermelő telepek kibocsátását hasonlították össze az 1940-es évek elején mért adatokkal. Ebből pedig kiderült, hogy ugyanannyi tejet a korábbiakhoz képest 21 százaléknyi tehénnel, 25 százaléknyi takarmánnyal és 10 százaléknyi földhasználattal termeltek meg a gazdaságok. A metánkibocsátás pedig a kiindulási érték 46 százalékára csökkent.

Egy másik kutatás pedig bizonyította, hogy 70-80 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszok korában az állati eredetű metánkibocsátás ugyanannyi volt, mint a mai kérődzőké.

A legnagyobb problémát tehát nem a kérődzők jelentik, hiszen a metán 40 százalékát a permafroszt, 25-30 százalékát a fosszilis energiák bányászata és felhasználása bocsátja ki, tehát a maradék harminc százalékról lehet beszélni, amiben benne van minden, az emberi tevékenység is – hangsúlyozta Antal Gábor, nem elhallgatva a kérődzők metánkibocsátásának tényét. Ennek csökkentésén azonban dolgoznak a szakemberek.

És a szarvasmarha ágazat nem egy egységes terület, hiszen számos részterülettel rendelkezik, mint ahogy a sertés- és baromfiágazat is.