A fiatal agrármérnök addig nem foglalkozott állatokkal, onnantól viszont megváltozott az élete.
Az ajándékkal együtt feladatot is kaptak, mert a telepet azzal a feltétellel vásárolhatták meg, hogy egy évig meg kell tartaniuk az állatokat és az ott dolgozó öt embert is. Az elhanyagolt telepen évekig nem trágyázta ki senki a beázó istállót, nem volt út, áram, ivóvíz és csapadékelvezetés, a kúria épülete omladozott.
Állattartásra kiválóak a keleméri dombok
Fogalma sem volt, mekkora feladatot vállal magára, de Erzsébet beleásta magát az ökológiai állattartásba, vizsgálta a legelők összetételét, és levéltárakban kutatott a telep története után. Kiderült, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében lévő keleméri Széki puszta tanyát körülölelő virágos, gyógynövényes dombok kiváló állattartó területnek számítanak.
Az állattenyésztés mellett ökológiai növénytermesztéssel is foglalkozik, a szántókon bio napraforgót és bio tönkölybúzát termeszt, amelyek részben az állatok takarmányozását szolgálják.
Az Aggteleki-karszt nyúlványához tartozó keleméri határ hagyományos állattartó terület, korábban a Hamvay család birtokolta, amely Gömör vármegye egyik legrégibb nemesi családjának számított. Később a Bábolnai Állami Gazdaság része lett, azon belül is a főként juhtenyésztéssel foglalkozó szendrői telephelyhez tartozott.
A rendszerváltás után a telephely felszámolás alá került, és ezzel hosszú privatizációs folyamat kezdődött, de mára a több mint 700 hektáros széttagolt termőföld és legelők újra egy tömbben és egy kézben vannak.
Európában az egyik legjobb a keleméri bárányhús
Az anyajuhokat egész évben a legelőn tartják, csak elléskor kerülnek be az istállóba, a bárányok pedig zárt tartásban növekednek, először az „óvodában” élnek az anyjukkal, később átkerülnek az „iskolába”. Lucernát, napraforgót, jó minőségű sörárpát és még nyomelemekben gazdag kiegészítő takarmányt kapnak. Nem etetnek szóját, állati fehérjét, antibiotikumot, hormonokat, hozamfokozót, ezért a keleméri bárány Európa egyik legjobb bárányhúsa Erzsébet szerint.
A zsenge, illatos, nem zsíros keleméri bárányhús 2022 óta rendelkezik az Európai Bizottság jóváhagyásával földrajzi jelzővel. Ekkor nyert felvételt az oltalom alatt álló eredet-megjelölések uniós nyilvántartásába, amely szerint a földrajzi oltalom csak az ile de france vagy suffolk apaállatoktól származó, és választástól a vágásig Kelemér község közigazgatási határának területén belül tartott és nevelt bárányhúsra vonatkozhat.
A feldolgozás nehézségei
Nem csoda, hogy a keleméri bárányokat az ország legjobb éttermeiben szolgálták fel, sőt a Bocuse d’Or séfolimpia 2016. évi Európa-bajnokság főételjelöltjei voltak. Manapság viszont egyre kevesebb helyen találkozunk vele itthon.
– Ennek oka nagyon összetett – kezdi a helyzet elemzését Erzsébet. – A bárányhúsok iránt jelenleg óriási a piaci igény, fogyasztása Európában folyamatosan növekszik. Ennek oka részben a hagyományosan bárányhúst fogyasztó muszlim lakosság gyarapodásában keresendő, másrészt a tudatos táplálkozás terjedésében, hiszen természetes körülmények között tartott állatok sovány húsáról van szó.
Ugyanakkor a hagyományosan nagy juhtartó országok, Új-Zéland, Ausztrália és Írország is nagy mennyiségű húst hoz a piacra. A mi problémánk az, hogy a tartási körülményeink nem versenyképesek sem az ír, sem az újzélandi tartással.
