Valójában a mi életünk van az ő kezükben, nem az övék a miénkben. szén-dioxid-szint
Semmi sem állandó
Földünk jelenlegi élőlényei annak az érzékeny légköri egyensúlynak köszönhetik életüket, amely nagyjából 20000 évvel ezelőtt alakult ki.
A bolygón volt sokkal magasabb szén-dioxid-szint is, ám más feltételek mellett. Forrongó és viharos időszak volt az, másféle életfeltételekkel. Meglehetősen kevés élőlény számára tolerálható hőmérséklettel és a mi szemünkkel nézve jóval kevésbé ideális légköri összetétellel.
Ezek a feltételek aztán újfajta életformák számára kövezték ki az utat.
Megszelídült
A Föld légkörét mostanság 78% nitrogén, 21% oxigén, 0,9% argon, 0,04% szén-dioxid és más, nyomokban lévő gázok (például metán, hidrogén, ammónia, dinitrogén-oxid, kén-dioxid, szén-monoxid, stb.) alkotják. De nem volt ez mindig így, és valószínűleg nem is lesz. Közreműködésünkkel az iparosodás kora változást hozott, mert szédületes tempóban kezdtük el felhasználni azt a rengeteg energiahordozót, ami a földben volt kőszén, kőolaj, és földgáz formájában. A rengeteg tűzifáról nem is beszélve. Már csak az a kérdés, hogy Földünk „pillanatnyi” élővilága (aminek természetesen mi is részei vagyunk) hogyan fogja tolerálni a légkör átalakulásával járó változásokat?
Feltüzelt fotoszintézis
Egy 2016-os tanulmány eredményei azt tárták elénk, hogy az azt megelőző 35 évben a Föld növényzettel borított területeinek negyedén-felén jelentős zöldülés mutatkozott.
A magasabb szén-dioxid-szint ugyanis fokozza a fotoszintézist és serkenti a növények növekedését. Sőt, szén-dioxidban dúsabb környezetben a növényeknek kevesebb vízzel is elegendő. Végre valami jó hír? Nem, nem igazán. A zártabb gázcserenyílások mellett csökken ugyan a növények vízvesztesége, ám ebből kifolyólag kevesebb vizet párologtatnak el.
