Látjuk-e a fától az erdőt?
A másik aggasztó dolog pedig az, hogy ha a növények több szén-dioxidot vesznek fel, több nitrogénre (foszforra és számos más nyomelemre) lesz szükségük. Viszont a növények többsége a nitrogént csak a talajból tudja felvenni, a talaj készletei pedig korlátozottak, és kimerülőben vannak. Tehát hiába a gyorsabb, és dúsabb növekedés lehetősége, a termelékenység kerékkötője a nitrogén. És ha nincs elég nitrogén, akkor több szén-dioxid marad a légkörben, ami erőteljesebb melegedést vetít előre.
A visszafogottabb mértékű párologtatás kevesebb esőt jelent, valamint a hűsítő hatás csökkenését vonja maga után. A hőmérséklet emelkedése megnöveli a tenyészidőszak hosszúságát, ezáltal összességében megnöveli vízfogyasztást.
A rovarkártevők és a betegségek megjelenését általában az alacsony téli hőmérséklet szabályozza. Ezen a területen a jövőben még nagyobb problémák jelentkezhetnek. Ez azt jelenti, hogy a rovarok új területeken is megjelenhetnek, illetve több generációjuk fejlődhet ki a hosszabb vegetációs időszak alatt, és többen maradnak életben az enyhébb teleken.
A szakértők jóslatai szerint számítani kell arra, hogy fokozódni fognak a szélsőséges időjárási események (aszályok, hőhullámok, viharos szelek, szélsőségesen sok csapadék, árvizek, jégesők), melyek egyes régiókban teljes termésvesztést okozhatnak.
És végezetül azt se feledjük el, hogy a felvett szenet a növények csak addig őrzik meg, amíg élnek, illetve el nem fogyasztják őket, vagy el nem bomlanak. A gyorsabb növekedés miatt pedig a növények hamarabb készülnek el, hamarabb teremnek le, hamarabb állnak készen a kivágásra.
És az sem elhanyagolható, hogy bár a növekedés üteme felgyorsul, ez terméscsökkenést eredményezhet, és a beltartalmi értékek rovására mehet. Egyelőre az éghajlatváltozás áll nyerésre.
Ez is érdekelheti:
