0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 18.

Öntözés nélkül a legkorszerűbb technológia sem elég

A Kisdombegyházai Agro-Ferr cégcsoport 3 ezer hektáron gazdálkodik, ebből 2100 hektár öntözhető. Tehát a területük több mint kétharmadát tudják vízpótlásban részesíteni, amire az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre nagyobb mértékben mutatkozik ig

Még egy érdekesség, ami egyben el is árulja a cég ügyvezetőjének, Dorcsinecz Jánosnak a gondolkodásmódját, a gazdálkodási filozófiáját. Addig nincs értelme a növénytermesztésben a technológia legkorszerűbb elemeinek, amíg a legfontosabbat, az öntözést, annak a feltételeit meg nem teremtik. Amikor a rendszerváltozás után Kisdombegyházára került, ezen a területen még nyoma sem volt az öntözésnek, azóta sikerült a 2100 hektárnyi felületet a víz oldaláról biztonságba helyezni.

Dorcsinecz János: az öntözővizet állami feladatként kellene eljuttatni a felhasználási helyre
Dorcsinecz János: az öntözővizet állami feladatként kellene eljuttatni a felhasználási helyre

Az egész öntözésfejlesztéshez 2002-ben fogtak hozzá, mert korábban erre nem volt meg az objektív lehetőség. A szükséges technikai, technológiai feltételeket maguk alakították ki az elmúlt jó két évtized során. Szinte hihetetlen, szinte regénybe illő az, amilyen utat bejártak.

Romániából, az Arad irányából a magyar határ felé folyó Maros-víz-csatornán érkezik az öntözővíz, s először ez motiválta őket, hogy fejlesszenek. A magyar öntöző hatóság a határtól a Száraz-ér-csatornán hozza be a vizet, a vízfolyás Battonyánál lép be az országba.

Ott az egyik ága elmegy Mezőhegyes irányába (ahol a mostani öntözésfejlesztések ugyancsak példaértékűek), a másik ága pedig a Cigányka-ér-csatornán Dombegyháza felé veszi az útját. Az Agro-Ferr-esek az öntözővizet ezen a csatornán maguk viszik el a saját telepi központjukig. Erre kialakítottak két szivattyútelepet, s az egyenként beépített villamosenergia-­kapacitás 600 kW. Mindehhez még kialakították a szükséges transzformátort és a működtető szivattyútelepet. A beruházáshoz természetesen a saját erőre támaszkodtak az elejétől fogva, de lehetőség szerint igénybe vették mindazokat a támogatásokat, amelyekre módjuk nyílt. Az öntözővizet tehát 5,5 kilométerről maguk vezetik el Kisdombegyházára, az ott található Nyéki majorba, amelyik a cég központja. Óránként 750-850 köbméter öntözővizet tudnak magukhoz vezetni.

Tudatos fejlesztés

Amikor az Agro-Ferr-nél 2002-ben ez a fajta öntözővíz-ellátás megkezdődött, akkor másodpercenként 100 liter teljesítménykapacitással számolhattak. Már az sem volt teljesen elég az igények kielégítéséhez, ám az azóta eltelt időben sajnálatos módon minden nagyon-nagyon rosszabbá vált ezen a területen.

A román oldalon erőteljesen leromlottak az idevezető csatornák, ám láss csodát, az elmúlt 2 évben, azaz 2022-2023-ban a román vízügyi igazgatóság felújíttatta a maga oldalán a csatornákat és a szivattyútelepeket is.

Ezalatt idehaza a kisdombegyháziak nagyon megszenvedtek az öntözővízért, hisz előfordult, hogy amikor kellett volna, egyáltalán nem kaptak a túloldalról vizet. Most azt mondja Dorcsinecz János, hogy szerencsére a saját csőkútjaikból tudtak öntözni. Ő szerencsének fogalmazza, a valóságban ez egy tudatos fejlesztés eredménye. Idén a rekonstrukció után Románia felől folyamatosan érkezett a víz.

Mégsem dobálhatták a kalapot a plafonig, mert 2024 időjárása a hírhedten száraz 2022-nél is rosszabbul alakult az ő számukra. A viharsarokban szinte egész nyáron vagy elérték, vagy megközelítették az 40 Celsius-fokot, ami miatt – az öntözés dacára – a szemes kukorica augusztus 20-án már totálisan leszáradt. Úgy érzékelték, hogy ez az év sokkal melegebb volt, mint a két évvel korábbi, és a hőség sokkalta tartósabbnak bizonyult, mint 2022-ben. Idén nem fordult elő olyan, hogy akár elvétve is, de egyszer csak esett volna egy kis eső, amivel a növényzet pár napig elboldogulhatott volna. Tény, az előző 60-80 napban egyáltalán nem esett eső, ellenben a hőség tombolt, s ők, mivel ezt kialakították, a csőkutakból folyamatosan öntöztek, teljes kapacitással.

Most csőkutakból öntöznek

Dorcsinecz Jánosék számára néhány éve az is kiderült, hogy a másodpercenkénti 100 liter víz eltűnt, legfeljebb 80-90 literre számíthatnak, ám ez így önmagában kevés. Sőt, az érkező víz hozama egyre inkább csökkent, éppen az idevezető csatorna állapota miatt. Nosza, nézzük, mit lehet tenni? – kérdezte két felnőtt fiától, Balázstól és Jánostól az apjuk. Csináljanak csőkutakat, jött az ötlet, s hozzáfogtak az engedélyeztetéséhez, a kutak megépítéséhez, azaz a fúráshoz. Az elmúlt évtizedben összesen 40 öntözőkút létesítésére kaptak engedélyt, s ezeknek az egyenkénti vízhozam-kapacitása óránként 70-100 köbmétert tesz ki. Minden egyes kútnak a kifúrása, a szivattyúval és árammal való ellátása darabonként 20-25 millió forintba került. Egészen pontosan eddig 33 kút készült el és adja a vizet, a hátramaradó 7 csőkutat most fúrják meg, de ezeknek is rendben vannak az engedélyei.

A 40 csőkút kialakítása 25 millió forintos költséggel számolva már 1 milliárd forintot tesz ki, de itt rögtön hozzáfűzte Dorcsinecz János: megérte, nagyon megérte, a növénytermesztés biztonsága miatt.

Amikor az elmúlt 2 évben Románia felől egyáltalán nem érkezett víz, csak abban bizakodhattak, hogy a csőkutakból tudnak annyi öntözővizet elővarázsolni, amivel a totális elszáradást megakadályozhatják.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: