A kaposvári rendezvény iránti érdeklődést az is fokozta, hogy idén elmaradt a hagyományos gödöllői halászati-horgászati szakember-találkozó – hívta fel a figyelmet Horváth Ákos, a MATE, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet (AKI) intézetigazgató helyettese.
Az idei évben a szakmai rendezvény az amur halgazdálkodásban betöltött szerepéről és megítéléséről szólt. Az első előadások a faj betelepítésének történetét, természetvédelmi megítélését és a jogszabályi környezetet foglalták össze. Kucska Balázs, a MATE AKI munkatársa előadásában ismertette, hogy
Bár folyóvízi hal, ázsiai (oroszországi) importja óta jól alkalmazkodott állóvizeinkhez is, amit tenyésztési eljárásokkal is segítettek, és kidolgozták mesterséges termékenyítésének módszereit. Ez azért vált szükségessé, mert eredetileg csak folyóvízben ívik. Növényevő faj, ez adja gazdasági jelentőségét is, mivel gyors és gazdaságos a növekedése, jó húsminősége mellett a túlszaporodott vízinövényzetű tavak tisztítására használják. Túlszaporodása esetén azonban nagy károkat okozhat a nádasokban, más fajok gyakori ívóhelyén.
Tóth Balázs, a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársa az amur megítéléséről természetvédelmi szempontból beszélt. Kiemelte, hogy idegenhonos fajként a természetes és természet közeli vizekben a telepítése nem lehetséges. Csörgits Gábor, az Agrárminisztérium munkatársa ehhez kapcsolódóan ismertette az EU és a hazai jogszabályok rendszerét, amely az idegenhonos halfajok telepítését szabályozza.
Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. ügyvezetője az amur jelentőségéről tartott gyakorlatias és példákkal bemutatott előadást. Mint kiemelte, a klímaváltozás tükrében megoldásra van szükség, mert minden vízfelületen megfigyelhető a növényzet túlburjánzása. A melegebb vízhőmérséklet, a sok napsütés és az enyhe tél mind kedvez a vízinövények túlszaporodásának. Ez a jelenség nem csak a haltermelő területeket, de a horgászvizeket és csatornákat is érinti. Ahogy Lévai Ferenc fogalmazott, az ország ütőerét jelentő vízhálózat, csatornarendszer nem tudja betölteni a feladatát, mert a növényzet lelassítja a víz áramlását. Megoldás a mederkotrás a partról vagy úszó egységekről, de ez költséges és csak rövid ideig jelent megoldást. A vegyszeres gyomirtásra vizes élőhelyen is vannak készítmények, de ezeket nem szívesen használják, és szintén nem jelentenek hosszú távú megoldást.
Dérer István, a MOHOSZ munkatársa a Kaposváron tartott halászati kerekasztalon az amur megítéléséről és szerepéről beszélt a horgászkezelésű vizeinkben. Mint fogalmazott a telepítési szabályok betartása mellett, egyeztetéseket és kellő szakmai megalapozottságot követően, bizonyos horgászterületeken elképzelhetőnek tartja az amur telepítését.
A szakmai rendezvény vitaindító előadásait követően lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők is hozzászóljanak. Nagy érdeklődés mellett többen is megosztották véleményüket és tapasztalataikat az amurral kapcsolatosan. Volt, aki kiemelte a halastavak vízminőségében és a tenyésztett halállományban játszott pozitív szerepét.
Szóba került az eltérő jogértelmezésekből fakadó anomáliák kérdése is, melynek eredményeként akár megyénként eltérő hatósági eljárás is előfordulhat. Kisebb vita után, amely az amur túlszaporodásakor előforduló kártételéről folyt, megállapításra került, hogy odafigyeléssel és tudatos gazdálkodással ez kordában tartható.
Összefoglalásként két fontos megállapítás született. Az egyik, hogy minden olyan esetben, amikor a közvélemény számára is kommunikálnak a halgazdálkodók az amurról, mindig nagyon pontosan kell fogalmazni, hogy a szélsőséges természetvédők ne tudják kiforgatni az elmondottakat és olyat is belemagyarázni, ami nem volna szerencsés. A másik megállapítás, hogy a közel 60 éve jelenlévő, néhol invazív fajként emlegetett amur sokkal több kutatást igénnyel, hogy pontosan ismerhető legyen a tevékenysége és annak korlátai. Ha több kutatási eredmény áll rendelkezésre, akkor a jogalkotók is sokkal inkább tudnak olyan szabályokat hozni, amelyek valóban segítik az ágazatot a környezeti kihívásokkal szembeni megoldások megtalálásában oly módon, hogy