A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A piacra került 439 növényvédő gépből 268 függesztett, illetve vontatott, míg 26 önjáró szántóföldi permetezőgép, 69 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 41 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 44 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. Bálázógépekből 71 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 78-ra volt vevő. Mellettük 29 új bálacsomagoló gépet adtak el, felével kevesebbet, mint 2023 első hat hónapjában.
Nagyobb mértékben esett vissza a mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása is, pótkocsikból mindössze 258-at értékesítettek az egy évvel korábbi 407-tel szemben. Az első forgalomba helyezés szerinti listát a Pronar vezette, a Fliegl és az AJG Agrogép gyártmányai előtt. A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 3 százalékkal mérséklődött a kereslet. Ebben a gépcsoportban az ültetvény szár- és venyigezúzók, valamint a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbek.
Idén júliusig 5,4 milliárd forintért adtak el lineár és körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, 2023 azonos időszakában mindössze 3,3 milliárd forint volt ezekből az eladás.
Kedvező hír, hogy a felmérések szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék. A gazdaságokba került permetezőgépekből 36, a szállítójárművekből 38, a traktoros homlokrakodókból több mint 50 százalék származott hazai gyártóüzemből, és az értékesített kombájnadapterek egyharmada is magyar gyártású volt. Utóbbi részarányban ugyanakkor nincs beszámítva az itthon eladott mintegy 40 darab CLAAS kombájnhoz Törökszentmikóson előállított gabonavágó asztalok mennyisége.
A mezőgép-forgalmazás ismételt növekedéséhez a különböző új pályázatok, a kedvező finanszírozási lehetőségek, banki hitelakciók, lízingalternatívák mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges.
Kulcsfontosságú az innovációs eredmények bevezetése, melyek nagyban elősegítik a gazdálkodás hatékonyságának növelését, a nyereséges szántóföldi és a kertészeti növénytermesztést, megteremtve a továbblépéshez mindenkor szükséges beruházások lehetőségét. Cél a digitális átállás, a precíziós gazdálkodás, a produktív, észszerű, takarékos termelés, mert a megnövekedett versenyhelyzetben és a fenntarthatóság érdekében minden munkafolyamatban a modern eljárások, illetve eszközök alkalmazására kell törekedni.
Ez is érdekelhet:
