Szeptember 10-én kukorica-, napraforgó- és cirokfajta-bemutatóra szólt a meghívó a Nyírtelek melletti Gyulatanyára. Azért ez a kacifántos megfogalmazás, mert mire idáig jutottak, a cirkot már napokkal előbb be kellett takarítani, ugyanis a szemek annyira megszáradtak, annyira elvesztették a víztartalmukat, hogy nem lehetett tovább várni. A napraforgót pedig úgy mutatták be, hogy a tányérokat levágták és behozták a tanácskozás helyszínére, ezek is a várakozásnál 2–3 héttel korábban értek be. A rendezvényen részt vett Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés alelnöke, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, valamint Rácz Imre, a vármegyei agrárkamara elnöke is.

Előbb Augusztinyi András kísérletvezető számolt be az idei feltételekről.

Cirokból két cég állíttatott be fajtakísérletet, és azon összesen 15 hibrid szerepelt, együttesen 2 hektáron. A kísérlet körülményeiről tudni kell, hogy arra a területre, ahová ebben az évben a kukorica került, 2 évvel ezelőtt szerves trágyát juttattak ki, aminek a hatása még az idén is érezhető volt. Az öntözésnél, amire ez a kísérleti állomásunk van berendezkedve, vízágyúval egyszerre 35 milliméter vizet juttattak ki. A kukorica esetében kétszer 35 milliméterrel dolgoztak, mert június 20-ig azon a vidéken esett elegendő csapadék, azóta viszont semennyi. Ráadásul május 31-én még egy akkora jégverés érte őket, ami a szójafajta-kísérleteket meghiúsította. A burgonya, a cukorrépa csak úgy maradt életben, hogy 2 hét alatt háromszori lombtrágyázásban részesült, így értékelhető eredmény született. A napraforgónál egyszer adtak ki 35 millimétert vízágyúval, a 15 felsorakoztatott cirokkísérlet teljes egészében száraz művelésben történt.

Ezek után nézzük, hogy milyen eredmények születnek most.

A napraforgó az egyszeri 35 milliméter hatására hektáronként 4,5-5 tonnás eredményt mutat, a kísérletvezető csodálkozásának adott hangot. Kísérletben először foglalkoztak a cirokkal, és száraz művelésben 7,5 tonnás átlageredményt értek el 15 fajtával. Ahol viszont a kukoricát háromszor öntözték meg, ott az előzetes felmérés szerint 15 tonna körüli hektáronkénti eredmény várható. A napraforgónál az egyszeri öntözés alsó hangon számolva is 1,5 tonna többleteredményt hozott hektáronként, ami a mostani árakon számolva 5 tonna szemes kukoricával egyenértékű.

Ennek a következménye viszont az, hogyha jön a forróság, és a felső réteg gyorsan kiszárad, a kukorica és a napraforgó gyökérzete már csak alig tud függőleges irányba tovább fejlődni, s ezért öntözés nélkül óriási a kockázat. A gyulatanyai kísérleti állomás homokos talaján végignézve egyöntetű a megállapítás, hogy még a kétszeri öntözés sem nyújtotta meg annyival a növények tenyészidejét, amennyivel ebben az évben a fenológiai fázis előretolódott.