Másként értékeli a szántóföldi növénytermesztés eredményeit a Köztársasági Statisztikai Intézet, meg a kormány és másként a termelők. A gazdák azt követelik a kormánytól, hogy sürgősen fizesse ki a beígért támogatásokat, és hogy enyhítsen az aszálykárt szenvedett termelők gondjain.
A statisztikusok szeptember 5-ei becslése szerint az idei búzatermés az országban 2 901 000 tonnát tett ki, ami 15,9 százalékkal kisebb a tavalyinál. A becsült idei kukoricatermés pedig 5 425 000 tonna körüli, ami 18,2 százalékkal kevesebb az előző évinél.
Cukorrépából ugyanakkor 4,3 százalékkal több termett, ami a megnövekedett területből következik.
A málna esetében az elmúlt évhez képest 4,7, a meggy vonatkozásában pedig 5,5 százalékos a visszaesés a mennyiség tekintetében az előző évi összterméshez képest. Ugyanakkor a szilva össztermése 6,8, az almáé pedig 2,5 százalékkal lett nagyobb az elmúlt évinél.
A termésbecslés viszonyítás kérdése
A Statisztikai Intézet ugyanakkor azt is kimutatta, hogy
hiszen a búzatermés 2,4, a kukoricáé 15,1, a napraforgóé 3,7, a cukorrépáé pedig 8,6 százalékkal nagyobb a tízéves átlagnál. Ezen összehasonlítás alapján egyedül a szójánál drámai a helyzet, hiszen a nagy fehérjetartalmú pillangós növény idei össztermése 28,4 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt tíz évben volt. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt, mert a globális felmelegedés miatt mind kevesebb a csapadék, amire a többi szántóföldi haszonnövényhez képest a szója fokozottan érzékeny. Másrészt pedig azért, mert ebből eredően a termelők évről évre csökkentették a szója vetésterületét.
Ha a tízéves átlaghoz viszonyítjuk, akkor viszont a szilva össztermése 12,3, az almáé 12,4 százalékkal csökkent, annak ellenére, hogy az elmúlt évhez képest növekedett, ami a területek ingadozásának a következménye.
Másként vélekednek termelők
Attól függetlenül, hogy országos vonatkozásban árnyalt a kép, az a termelésben résztvevő agrárszakemberek véleménye alapján egyértelműen elmondható, hogy a Statisztikai Intézet becslése általánosságban derűlátóbb a valóságnál.
Hogy a kormánynak ne kerüljön sok pénzébe a károk enyhítése, ezért kellett olyan számokat publikálni, amelyek megjelentek a sajtóban – vélik a helyzetükkel elégedetlen termelők. Emlékeztetnek rá, hogy a szántóföldi haszonnövény-termesztésben voltak olyan területek, különösen az észak-bácskai homokvidéken, ahol kénytelenek voltak leszántani a vetéseket, mert az aszály és a forróság miatt termést nem lehetett betakarítani. Szója esetében pedig, a valós becslések szerint, a terméskiesés 70-80 százalékos, a kukorica és a cukorrépa esetében 30-50 százalékos. Ennél valamivel jobb a helyzet a szárazságot viszonylag jól tűrő napraforgónál.
