A Földközi- és az Adriai-tengerrel szomszédos dél-európai és észak-afrikai országokban igen jelentős a héjasok termesztése.

A mediterrán régióban nagymértékben nőtt a héjas gyümölcsfajok termőterülete, 2015 és 2022 között csupán Spanyolországban 20 ezer hektárral több ültetvény lett, különösen Andalúzia, Kasztília és Aragónia tartományokban.

A technológiát is fejlesztették az elmúlt időszakban: áttértek az öntözésre, új fajtákat tesztelnek, vezetnek be a termesztésbe új technológiai elemekkel, megoldásokkal együtt. Mindig nagy kérdés, hogy a héjasokból  milyen fajtát ültessenek a termesztők. Kevés fajtát nemesítettek a mediterrán országokban, ezért főleg amerikai fajtákat termesztenek a helyi gazdálkodók. További gond, hogy nagy a szakadék a termelői igények és a faiskolai kínálat között, valamint egyre kevesebb a munkaerő, ezért mindinkább áttérnek a gépesítésre az ültetvények fenntartása során. Az ültetvények harmadik-negyedik nyaras korától géppel metszenek, akár évente többször is (két-háromszori metszés a vegetációs időszakban és további egy a nyugalmi időszakban), valamint gépesítették a fenntartási, betakarítási munkákat és a posztharveszt tevékenységet.

Az élelmiszeripar sok növényi fehérjét igényel, és a közeli jövőben nagymértékben növekedni fog a kereslet.

Korábban egy évtizedben csupán egyszer fordult elő tavaszi fagy a mediterráneumban, az utóbbi két-három évtizedben viszont már öt-hat alkalommal károsítanak a késő tavaszi fagyok tíz év alatt, számos esetben igen súlyos mértékben.

Nő a héjasok fogyasztása

A héjas termésű kultúrák létesítése során hosszú távú döntést hozunk. A legfontosabb az, hogy hol és hogyan adjuk el a termést. Spanyolországban a héjas gyümölcsök termesztőinek több mint 90%-a családi gazdálkodó, ezért kell megtervezni, hogy generációról generációra hogyan változik a termesztés. Az egyik legnagyobb héjasfeldolgozó spanyol cég nemcsak termel, hanem részt vesz a kutatásban is, ezenkívül Kínában és Dél- Amerikában is népszerűsíti a héjas gyümölcsök mindennapi fogyasztását.

A világon a legnagyobb mennyiségben mandulát termesztenek (1,4 millió tonna magbél), melyet a dió (1,18 millió tonna), a kesudió (1,1 millió tonna),  a pisztácia (780 ezer tonna), mogyoró (580 ezer tonna), a pekándió (180 ezer tonna), a makadámdió (70 ezer tonna), a fenyőmag (18 ezer tonna), és végül a brazil dió (5 ezer tonna) követ. Jó hír, hogy az egy főre eső héjasgyümölcs-fogyasztás meredeken nő. Az emelkedés különösen Kínában látványos, az utóbbi időszakban megtízszereződött. A vásárlók sokkal szélesebb köre igényel héjas termésű gyümölcsöt, mint korábban: egyre tudatosabbak, mert számos esetben megmutatkozott a héjasok egészségvédő hatása. Különösen a Covid-járvány alatt nőtt számottevően a diófélék fogyasztása, mert mindenki sokkal jobban figyelt a helyes táplálkozásra. Sajnos ez a trend a Covid után nem folytatódott, mert ha a velük kapcsolatos humán egészségügyi kutatási eredmények nincsenek a köztudatban, a fogyasztás visszaesik.

Fontos a vásárlók számára a termésméretben és színben egyöntetű áru, amit – szüreti időponttól függetlenül – kedvező áron el lehet adni. Tudni kell azonban azt is, hogy a héjas termésűek 85-90%-át nagy üzletláncokban értékesítik.