A tejsavas erjesztés egy régi-új eszköz a kezünkben az élelmiszerpazarlás megállításához, vagy legalábbis csökkentéséhez. Mindemellett a fermentálás kellemesen zamatossá is teszi a zöldségeinket.
A fermentálás számos előnnyel kecsegtet számunkra
Növeli az eltarthatósági időt, könnyebben emészthetővé teszi az alapanyagot. És a kedvelt ízek számlájára írható a nagyobb mennyiségű zöldségfogyasztás, hiszen savanyúság formájában még olyanok számára is elfogadhatóbbak, akik nyersen, vagy főzve kevésbé rajonganak a zöldségekért.
Méghozzá úgy, hogy közben megértően bánunk a természeti erőforrásokkal, a fermentálás ugyanis alig igényel energiaráfordítást. Mindössze vízre van szükségünk, de mivel az is ízletes lesz, szívesen elkortyoljuk, nem úgy, mint az ecetes savanyúságok levét.
A zöldségek hamar elszontyolodnak
De ha még időben közbelépünk, nemcsak a romlást kerülhetjük el, hanem esélyünk nyílik arra, hogy fokozzuk a beltartalmi értékeket. Tehát, ha valamilyen okból nem sikerült felhasználni a zöldségeket frissen, és már kevésbé tetszetősek, gondoljunk a fermentálásukra. Inkább minthogy a szemétbe dobjuk őket!
Ősi technika
Valószínűleg senki sem tudja teljes bizonyossággal, hogy az emberiség pontosan mióta savanyítja a termés feleslegét, amelyet már képtelenségnek tartott frissen megenni. Azonban annyi megállapítható, hogy a fermentálás megjelenésének időpontja minden bizonnyal a hűtő-, és a fagyasztószekrény, illetve a konzerválás feltalálása előtt, de a főzés feltalálása után lehetett. A szárítás, sózás és füstölés mellett az egyik legősibb tartósítási mód. A savanyítás természetesebb már aligha lehetne, mivel a környezet mikrobáit használjuk hozzá, emiatt lesz mindenki „terméke” egy kicsit más, egyedi.
