Az intézkedéssorozat eredménye az lehet, hogy Kína ellenállhat a kínai importra kivetett legalább 60%-os vámoknak, amelyekkel a januárban a Fehér Házba visszatérő Trump fenyegetett, de felvetik az amerikai mezőgazdasági termékek ellen irányuló újabb kínai megtorlás lehetőségét is.
Trump első ciklusában 370 milliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámokat. Erre válaszul Peking több mint 100 milliárd dollár értékű amerikai termékre vetett ki akár 25%-os vámokat: szójtermékekre, a marha- és sertéshúsra, illetve célkeresztbe került a búza, a kukorica és a cirok is.
Az azóta eltelt években Kína USA-ból származó szójabab-behozatalának aránya – ez a Kínába irányuló legfontosabb amerikai exportcikk – a kínai vámadatok szerint a 2016-os 40%-ról 2024-re 18%-ra esett vissza, mivel Kína inkább Brazíliából importált, amely Kína legfontosabb kukoricaszállítójaként is felváltotta az USA-t.
A Reuters összegyűjtötte, mi mindent tett Kína az USA-val folytatott kereskedelmi háború kezdete óta a mezőgazdasági beszerzési források diverzifikálására, a helyi termelés fellendítésére és az élelmezésbiztonság megerősítésére.
Forrás: freemalaysiatoday.com
2019. augusztus 5.: Kína leállítja az amerikai mezőgazdasági termékek vásárlását megtorlásul a Trump-kormányzat által kivetett vámokra.
2020. január 16: Trump és Liu He akkori kínai miniszterelnök-helyettes aláírja az „első fázisú” kereskedelmi megállapodást, amelyben Kína vállalja, hogy két év alatt 200 milliárd dollárral növeli az amerikai áruk vásárlását, ezen belül 32 milliárd dollárt a mezőgazdasági termékekre költ.
2021: Kína megkezdi a génmódosított kukorica és szója kereskedelmi célú kísérleti telepítését.
2021. április 29: Kína elfogadja az élelmiszerpazarlás elleni törvényt a gabonapazarlás megakadályozása érdekében, és betiltja a „zabálós videókat” és a ételmaradékok túlzó mértékét.
