0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. december 3.

COP29: 1,3 billió dolláros klímafinanszírozási megállapodás született

A világ gazdag és szegény országai egy 1,3 billió dolláros klímavédelmi finanszírozási megállapodást kötöttek vasárnap hajnalban a COP29 csúcstalálkozón.

A COP29 megállapodás értelmében a fejlődő országok évente legalább 1,3 billió dollárhoz juthatnak 2035-ig, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra válthassanak, és alkalmazkodjanak az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez.

Az összegből azonban mindössze 300 milliárd dollár érkezik a leginkább szükséges formában: támogatásokként és alacsony kamatozású hitelek formájában a fejlett országoktól. A fennmaradó összeg magánbefektetőktől és még nem véglegesített új forrásokból – például fosszilis tüzelőanyagokra és gyakori repülőutakra kivetett illetékekből – származna.COP29

Mohamed Adow, az afrikai Power Shift think tank vezetője így nyilatkozott:

„Ez a csúcs katasztrófa volt a fejlődő világ számára. Az emberek és a bolygó árulása a gazdag országok részéről, akik azt állítják, komolyan veszik a klímaváltozást. A fejlett országok ígérete, hogy a jövőben ‘mobilizálnak’ forrásokat, nem segít azokon, akik most szenvednek az éghajlatváltozás hatásaitól.”

A legszegényebb és legsebezhetőbb országok képviselői, küzdöttek azért, hogy a pénz nagyobb része közvetlenül a leginkább rászorulókhoz jusson. Azonban a források egy része nagyobb feltörekvő gazdaságokhoz, például Indiához is kerül.

A két hétig tartó tárgyalások alatt többször is feszült helyzet alakult ki. A legsebezhetőbb országok egy csoportja szombat délután tiltakozásul kivonult egy ülésről, bár később visszatértek. India is éles kifogásokat emelt a megállapodás ellen, ám nem tudta megakadályozni annak elfogadását.

Az Egyesült Államok várhatóan kilép

A találkozót az is nehezítette, hogy Donald Trump frissen megválasztott amerikai elnök januári hivatalba lépése miatt az Egyesült Államok várhatóan kilép a párizsi egyezményből. Ez növelte a nyomást a résztvevőkön, hogy még most megállapodásra jussanak.

A házigazda Azerbajdzsán – amely exportjának 90%-át az olaj és gáz teszi ki – jelentős kritikákat kapott a tárgyalások vezetése miatt. Több résztvevő kifogásolta, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos érdekek erősen befolyásolták a folyamatot. Szaúd-Arábia különösen akadályozó szerepet játszott, és többször próbált meg gyengíteni a fosszilis tüzelőanyagokról való átállásról szóló megállapodás szövegén.

Sok fejlődő ország – például India, Bolívia, Kuba és Nigéria – dühösen reagált a megállapodásra, mondván, az nem tartalmaz új forrásokat, és növelheti adósságukat.

Claudio Angelo, a brazil Observatório do Clima szervezet munkatársa szerint: „A gazdag országok 150 éven át kihasználták a világ légkörét, 33 évet vesztegettek el az éghajlatvédelem halogatásával, és három évet töltöttek számok nélküli tárgyalásokkal.”

Ani Dasgupta, az amerikai World Resources Institute vezetője szerint a megállapodás fontos lépés a 100 milliárd dolláros korábbi cél háromszorosára emelése felé, bár még mindig nem elegendő a biztonságosabb, igazságosabb jövőhöz.

A COP29 csúcstalálkozó megmutatta, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a globális szolidaritás és a felelősségmegosztás továbbra is súlyos kihívásokkal néz szembe.
Forrás: magyarmezigazdasag.hu / theguardian.com