A jelenség nemcsak helyi, hanem globális figyelmet is kapott, mivel az éghajlatváltozás miatt az ilyen jellegű, hirtelen fellépő tömeges állathalálozások egyre gyakoribbá válhatnak.
A haláleseteket először 2020 májusában és júniusában észlelték, és számos elmélet látott napvilágot a lehetséges okokról, beleértve a cianidmérgezést és ismeretlen betegségeket. Az esemény azonban a valaha dokumentált legnagyobb, ismeretlen eredetű elefántpusztulásként vált ismertté. Davide Lomeo, a King’s College London geográfiai PhD-hallgatója és a kutatás vezetője szerint ez magyarázza, miért keltett ekkora aggodalmat az eset.
Egy új tanulmány, amelyet a Science of the Total Environment című tudományos folyóiratban publikáltak, a haláleseteket az algavirágzásnak tulajdonítja. A kutatók műholdas adatokat használtak, hogy elemezzék az elefánttetemek eloszlását a vízlelőhelyek közelében.
A kutatás során 3000 vízlelőhelyet vizsgáltak meg, és megállapították, hogy azok a tavak, ahol a cianobaktériumok 2020-ban elszaporodtak, magas koncentrációban tartalmaztak elefánttetemeket.
A klímaváltozás által okozott extrém időjárási események, például az aszályok és az azokat követő intenzív esőzések, kedvező feltételeket teremtenek az algavirágzásnak. Botswanában 2019 volt az elmúlt évtizedek legszárazabb éve, míg 2020 rendkívül csapadékos volt. Ezek a körülmények hozzájárultak a cianobaktériumok elszaporodásához, amelyek halálos mérgeket termelnek.
Nem ez az első példa az éghajlatváltozás által kiváltott tömeges állathalálozásra
2020-ban Zimbabwében 35 elefánt halt meg egy bakteriális fertőzés miatt, amely szintén a hosszan tartó aszályhoz köthető. 2015-ben Kazahsztánban 200 000 szajga antilop pusztult el a klímaváltozással összefüggő vérmérgezés következtében.
A kutatók hangsúlyozták a vízminőség-ellenőrzés fontosságát, különösen az olyan régiókban, mint Dél-Afrika, ahol az éghajlat egyre forróbbá és szárazabbá válik.
Ez az eset világosan mutatja, hogy az éghajlatváltozás nemcsak a természetes élőhelyeket, hanem az állatpopulációkat is közvetlen veszélybe sodorja. Az ilyen események riasztó tendenciát jeleznek, amelyek hatással lehetnek a biodiverzitásra és az ökológiai egyensúlyra. Az emberiségnek sürgős lépéseket kell tennie az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, beleértve a kibocsátás csökkentését és a vízforrások fenntartható kezelését.
