0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. január 13.

Magyartarka családi összefogással

Magyartarka szarvasmarha tartásával, tenyésztésével és feldolgozásával foglalkozik a Szarka-Csillag család a Dombhát Magyar Tarka Ranch-nak elnevezett családi gazdaságukban, Izsófalván.

Az őshonos fajta húshasznú változata mellett döntöttek, amelyek ridegtartásban nevelkednek a környékbeli legelőkön.

Izsófalva Miskolctól 26 kilométerre, a Borsodi-dombság gyönyörű dombos-völgyes részén, az Ormos-patak völgyében terül el. Ahogy az ember végignéz a tájon, arra gondol, hogy az Isten is állattartásra teremtette.

Az éghajlati és domborzati viszonyok miatt a növénytermesztés itt nem lehet sikeres, de a végeláthatatlan legelők alkalmasak az állatok nevelésére, takarmányozására.

Évszázadokon keresztül Disznóshorvát volt a település neve, 1950-ben változtatták Izsófalvára, a község híres szülötte, Izsó Miklós szobrászművész tiszteletére.

Összesen 70 hektár legelőt birtokolhatnak a magyartarkák a Dombháton
Összesen 70 hektár legelőt birtokolhatnak a magyartarkák a Dombháton
Fotó: Koncz János

Ridegtartásban a legelőn

Régen mindenki sertést tartott, volt, hogy 300 disznót is neveltek a kis faluban, nem véletlenül volt Disznóshorvát a neve, de most csak páran foglalkoznak háznál állatokkal, mondja Szarka Zoltán, a családfő.

Ifj. Szarka Zoltán: apánk azt mondta, tartsunkállatokat. Hobbinak indult az egész, de egyre komolyabb méreteket ölt a gazdaság
Ifj. Szarka Zoltán: apánk azt mondta, tartsunk állatokat. Hobbinak indult az egész, de egyre komolyabb méreteket ölt a gazdaság

– Az ő ötlete volt, hogy tartsunk állatokat. 2017-ben vásároltuk az első 6 magyartarkát, a következő évben vettünk még hozzá 16-ot. Apánk azt mondta, hogy régen mindenki tartott jószágot, vágjunk bele, sok munka nem lesz, csak néha rájuk kell nézni. Na, hát ez nem jött be – veszi át a szót az ifjabbik Szarka Zoltán, aki testvérével, Csillag Ákossal működteti a gazdaságot.

Az őshonos magyartarka mellett azért döntöttek, mert ezen a környéken régebben is ezt a fajtát tartották, megesett, hogy 150-et is neveltek a falubeliek – talán még van tapasztalatuk, amivel segíthetik a fiatalokat. Másrészt, mivel rendelkeznek földterületekkel, ridegtartásban gondolkodtak, és arra ez a fajta kiválóan alkalmas. Bizonyíték rá, hogy

itt télen-­nyáron kint tartják az állatokat a legelőn. A legideálisabb számukra a +10 és -10 Celsius-fokos hőmérséklet, így nem is a hideg okozza a legnagyobb problémát, hanem a nyári forróság.

Az állatok szabadon legelnek, de a szükséges takarmányt is maguk állítják elő, kaszálják a legelők egy részét, és vetettek lucernát, valamint vegyes takarmánynövényeket, amit, ha az időjárás engedi, négyszer is kaszálhatnak évente, majd bálázva tárolják a téli időszakra. Emellé vásárolnak abrakot.

Az egész család dolgozik a Dombhát Magyar Tarka Ranch-on
Az egész család dolgozik a Dombhát Magyar Tarka Ranch-on
Fotó: Koncz János

A család 30 hektár saját területtel rendelkezik, ehhez még további 40 hektáron tudnak legeltetni és kaszálni – mutatják a területeket a házuk teraszáról, ahonnét teljes rálátás nyílik a legelőkre, még az állatok mozgása is látszik a közeli dombokon. De valójában a kiépített kamerarendszer segíti a terület és az állatok figyelését, a védelmet pedig villanypásztor biztosítja. Főként azért is, mert munkaerőt szinte lehetetlen szerezni.

Minden munkát a családtagok végeznek, szükség esetén a közeli rokonok is hadra foghatók. Anya, a barátnők és a feleségek is beálltak a sorba, segítenek az ellések körül, a szállításoknál, már nekivágnak terepjáróval a meredek domboldalnak is.

Igazából mindenki tanulja ezt a „szakmát”, mert egyelőre más területen dolgoznak: a családban van kamionsofőr, épületgépész vállalkozó, vendéglátós, tanár, egyetemista, ápolónő.
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: