A hatékonyság javításának egyik módja a termesztés gépesítése, a korszerű eszközök pedig nemcsak a kézi munka kiváltásában játszanak fontos szerepet, hanem közvetve vagy közvetetten a fenntarthatóságot, környezetvédelmet is szolgálják. Vajon hogyan vélekednek erről a gazdálkodók? Milyen szempontok vezérlik őket a gépválasztásnál? Egy intenzív zöldség- és egy intenzív gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakembert kérdeztünk. Róna

Az utóbbi 15-16 évben arra törekedtek, hogy olyan gépeket vásároljanak (betakarításához, szállításhoz, az áru fogadásához a telephelyen), amelyek több kultúrában is használhatók, és ezáltal minél jobban kiaknázhassák azok teljesítményét, a segédüzemi költséget pedig lejjebb szorítsák – válaszolta kérdésünkre Varga István.
A szövetkezet kertészeti ágazatvezetője szerint manapság a korábbinál összetettebb gondolkozásra, tervezésre van szükség a gépesítéskor, gépberuházáskor is. Nem csupán azt kell figyelembe venni, hogy a gépek milyen gyorsan, pontosan dolgoznak, a növényekre, talajra gyakorolt hatásuk sem elhanyagolható.
Minél kisebb taposási kár Róna
A szövetkezetben a talajművelésben áttértek a középmély lazításra, sőt, tavaly már a mélylazítást is erőltették. Előtérbe került az ásógép használata, hogy minél kevesebb művelésszámmal érjék el a magágyközeli állapotot.

Szabadszálláson ásógéppel és bakhátkészítővel elérik, hogy 50-60 centiméterig ne tömörödjön a talaj, így nem lesznek pangó vizes területek, noha az intenzív szántóföldi kultúráknál az utóbbi években 350 és 500 milliméternél kevesebb víz kijuttatásával nem lehetett versenyképes árut termelni.
A vetésforgót tartani kell, ezért arra törekszenek, hogy a szállítójárművek az aratáshoz vagy bármilyen más termény mozgatásához egyaránt megfeleljenek. Nem mellesleg ezzel a járművek kihasználtságát is növelik.
Intenzív szántóföldi zöldségtermesztéskor hektáronként 60-100 tonna termést kell elszállítani a termőterületről, amely komoly taposási kárral járhat. Ezért sem mindegy, hogy milyen betakarítógépeket, traktorokat, munkaeszközöket, szállítójárműveket választanak – hangsúlyozta Varga István. A hagyományos MBP 6,5-es pótkocsiénál három-négyszer szélesebb tappancskerekekkel rendelkező pótkocsik esetében sem kerülhető el a talajtömörödés, de annak mértéke jóval kisebb. Az utóbbi 7-8 évben ezért ilyen pótkocsikat vásároltak, és ezek máshol is egyre jobban terjednek.
Akár a gépesítés, akár a termesztéstechnológia átgondolásakor azt is figyelembe kell venni, hogy bizonyos növényvédő szerek hatása a szélsőséges, extrém magas hőmérsékletű időszakokban (éjszakai 25-28 °C, nappali 36-40 °C léghőmérséklet és a talaj felső 5 centimétere is akár 30 °C-ra is felmelegszik) bizonytalan. A klímaváltozás felvet jó néhány kérdést a hatóanyagok lebomlása és hasznosulása terén, amire még nincs meg minden válasz. Engedélyezésük után a drónok is fontos szerepet játszhatnak majd abban, hogy feltérképezzék, hol kell beavatkozni a károsítók ellen vagy lombtrágyázást végezni, hiszen a nagy egybefüggő csemegekukorica- vagy hagymatáblákat lehetetlen maradéktalanul bejárni. De a biológiai növényvédelemben is jó szolgálatot tehetnek majd a drónok, egyebek közt kihelyezhetők lesznek velük a ragadozó fajok, például a tripszek ellen – sorolta Varga István, akinek még nincs személyes tapasztalata a drónok használatáról, de szeretné alkalmazni a gazdaságban.
Természetesen folyamatosan figyelik a gépújdonságokat is. Így találtak rá az Ecorobotix intelligens permetezőre, amely kevesebb szert használ a gyomirtáshoz, és ezzel használata gazdaságosabb, ráadásul így kisebb stresszt okoz a növényeknek és az élelmiszer-biztonságot is növeli. Ez is egy fontos szempont volt a vásárlásánál.
Fontos a szervizháttér
Varga István szerint a jó termesztési színvonalon dolgozó magyar kertészek ma már ugyanazokat a gépeket használják, mint Ausztriában, Németországban vagy Hollandiában. Lemaradásuk inkább a posztharveszt folyamatokban, valamint a termelés, értékesítés szervezettségében van. Pedig együttműködéssel, a termesztés összehangolásával nagyobb hatékonysággal használhatók például az igen drága, akár több százezer eurós betakarítógépek is, ami különösen nagy előny most, hogy jellemzően csökken a zöldségek értékesítési ára.
Tapasztalatok szerint 15-20 év után olyan szintű lehet a gépek elhasználódása, hogy nem jövedelmező megtartani őket, mert már nem tudják hatékonyan ellátni a feladatukat, az alkatrészek és a szervizdíjak pedig megugrottak. Ha bizonyos szolgálati idő vagy teljesítmény után a termelők úgy döntenek, hogy újakat szereznek be, célszerű azokat értékesíteni, hiszen mindig vannak újabb, néhány hektáron próbálkozó termelők, akiket még kiszolgálhatnak. A szakember úgy véli, hogy azokat a régi gépeket, amikről 15 évig jól gondoskodtak, karbantartották, nem szabad eldobni, amíg rentábilis a munkájuk, mert egy esetleges műszaki hiba vagy alkatrészellátási gond miatt jó, ha kéznél vannak. Hiszen a munka dandárjában 1-2 napos kiesést lehet velük megelőzni.
Magyarországon a gépkereskedelemnek még mindig sarkalatos pontja, hogy a forgalmazók milyen szervizhátteret, szakmai tudást tudnak kínálni a termékeikhez. Hiszen egyre összetettebb gépek jelennek meg, amelyeknek a szervizelése is bonyolult. Márpedig például azok a speciális zöldségbetakarító gépek, amiket különböző talajradarokkal szereltek fel és hat-hét szalag is van rajtuk,
Az elmúlt években jórészt a tész operatív programon keresztül felépítették a gépparkjukat, a technológia modernizációjával azonban haladni kell. Amit Varga István még hiányol a kínálatból, hogy ne csak a traktorok kommunikáljanak egymással, hanem a munkagépek (vetőgép, szedőgép) is. Ez lenne a következő fejlődési szint.

A gyümölcsösök gépesítése az ültetvény térállásán, koronaformáján kívül a művelésmódtól és természetesen a környezeti adottságoktól (lejtés, talajviszonyok) is függ. Intenzív almaültetvényben a hatékonyság javítása különösen fontos, mert az almatermesztés jövedelmezősége nagyban függ az európai áraktól, és mindenütt pengeélen táncol. Müller Jenő, a kecskeméti Oleum 2000 Kft. vezetője szerint a szüret szervezése és hatékonysága elsődleges, ugyanis most a szedési költség kilónként 20 forint, vagyis egy jó termőképességű ültetvényben egy hektárra egymillió forint, és ebben a göngyöleg, a szállítás még nincs benne.
A cégnél 35 hektár termő ültetvényhez öt vontatott és három önjáró plató elég, de ezt a fajtaösszetétel dönti el. A vontatott platókat 25-30 lóerős traktor húzza. Náluk augusztus elejétől október 10-ig tart a szüret. A tárolásra szánt minőségi almát közvetlenül tartályládába szedik, a többit alulról üríthető szedőedényekbe. A szedőplatókra azért is szükség volt, mert az induláskor két méter magas fákat egy ausztriai tanulmányút tapasztalatai alapján három méterre magasítottak, és a metszéshez is kellettek ezek az eszközök.
Nagy kézimunkaigényű művelet még a metszés, amit elektromos metszőollókkal lehet jóval hatékonyabbá tenni. Gépi síkfalmetszést és a fák tetejezését a szüret után végzik. Gyökérmetszésre inkább fiatal ültetvénynél van szükség, a gyorsabb termőre fordulás érdekében.
Hatékonyabb munkavégzés
A kecskeméti homokon létfeltétel a sorközök takarása, amit nem vetéssel oldottak meg, hanem a természetes növényzet rendszeres kaszálásával tartanak fenn.
A soraljat eddig vegyszeres gyomirtással tartották tisztán, mostanában áttérnek a damilos soraljművelőre, amiből kétoldalas kivitelt szereznek be. Ahol nincs füvesített sorköz, ott valami egyszerű, a felszínt csak 5 centiméter mélyen megmozgató eszközzel érdemes művelni a területet. Mindenütt szükség van azonban mélylazításra a traktornyomban, erre minden évben sort kell keríteni a szezon végén.
Permetezőgépből rengeteg különféle típus létezik, Müller Jenő a szóráskép és a cseppméret alapján választana közülük. Az a fontos, hogy minél egyöntetűbb cseppmérettel dolgozzon a gép.

A ma sokat emlegetett robotizációt két területen látja jónak. Az egyik éppen a permetezés, ahol kicsi, profi szórásképpel dolgozó gépeket tart célravezetőnek, amelyekből többet is képes irányítani egy ember. A legtöbbször ugyanis a permetezés miatt járnak az almáskertben, ez okozza a talajtömörödést a keréknyomban. A másik terület a legtöbb élőmunkát igénylő szüret.
Mindkét esetben keskeny, jól átjárható, belátható lombfal kell a robotok hatékony működéséhez.
Nem tartozik a gépesítés témaköréhez, de mindenképpen fontos megemlíteni a jéghálót, ami a termésbiztonságot szolgálja. Nemcsak a mind gyakoribb jégesőktől védi meg a gyümölcsöst, hanem a fekete jégháló a beérkező sugárzást is csökkenti 8-10 százalékkal, ami kevesebb gyümölcsperzselést eredményez. Az árnyékolás a levegő páratartalmára is kedvezőbb, manapság ugyanis