Az eurázsiai (Castor fiber) hódok által épített gátak nem csak visszatartják a vizet, de szűrőként is működnek. Az általuk létrehozott vizes élőhelyeken pezseg az élet: vízimadarak, halak, és számtalan gerinctelen élőlény talál otthonra. Az elmúlt évek aszályos időszakait figyelembe véve tehát igen áldásos a tevékenységük.

Csehországban a hatóságok azt tervezték, hogy gátat építenek a Klabava folyó védelme érdekében – számol be a történetről a Phys.org. A közeli két tóból ugyanis savas víz és üledék kerülhetett volna a folyóba, mely érzékeny, kritikusan veszélyeztetett rákfaj otthona is. A kis termetű kövi rák (Austropotamobius torrentium) nálunk is előfordul a hegyvidéki vízfolyásokban, de nagyon megritkult. Az őshonos ízeltlábú védelme mellett a projekt  segített volna Prága déli területén kialakítani egy fajgazdag vizes élőhelyet is.

„Egy olyan vizes élőhelyet hoztak létre, melyben csatornák és kis tavacskák vannak” – mondta a Cseh Természetvédelmi Ügynökség egyik munkatársa, Bohumil Fiser az AFP-nek. „Az így létrejött terület kétszer akkora, mint amekkorát terveztek.”

A szorgos hód megelőzte a tervezőket is

A hódcsalád ezután egy, a tavakat körülvevő vízmosásba költözött, ahol a természetvédők vízvisszatartó műtárgyakat akartak építeni. Ezek a tervek szerint csak a többlet vizet engedték volna át, miközben megvalósul a vízvisszatartás. Eddig a hódok már négy gátat építettek a vízmosásban, de több is készülőben van. Fiser elmondása szerint az ide tervezett „emberi” gátakról még csak tárgyaltak a terület tulajdonosaival, egy erdészeti és egy vízügyi társassággal, amikor a hódok már akcióba is léptek.

Fiser azt is hozzátette, hogy a hódok remek munkát végeznek egy olyan területen, ahol nem okoznak gondot. Ennek ellenére azonban sokan kritizálják a munkájukat. Az emberek arra panaszkodnak, hogy nagy pusztítást visznek véghez a fák kidöntésével. Azonban a terület természetvédelmi oltalom alatt áll, és a legközelebbi mezőgazdasággal érintett földek igen messze vannak ahhoz, hogy veszélybe kerülhessenek a hódok tevékenysége miatt.

„Nem várható konfliktus a hódok tevékenysége miatt az elkövetkező 10 évben” – tette hozzá Fiser.

Az általuk épített gátaknak nem csak a vízvisszatartásban van fontos szerepe, de lassítják az árhullámok levonulását, amivel segíthetik a védekezést. Ennek ellenére még mindig igen gyakori, hogy a hódgátakat elbontják. Mivel a hód természetvédelmi oltalom alatt áll (eszmei értéke 50 ezer forint), ezért az általa épített gátak és várak bontásához is a természetvédelmi hatóság engedélyére van szükség. Érdemes lenne azonban átgondolni, hogy a lakott területektől távol eső hódgátak esetében tényleg indokolt-e a bontás, vagy csak rossz beidegződés, hogy a hódok által létrehozott mocsaras terület rossz…