0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. március 27.

A Bükk-hegység sajt­diplomatája

Sándor Tamás Bükki Sajtmanufaktúrájának ötlete Svájcban érlelődött meg és a Bükkben teljesedett ki. Hegyi sajtjai által kicsit mi is részesei lehetünk az alpesi ország sajtkultúrájának.

A kakukkfüves, faszenes, szarvasgombás vagy a vörösborseprős érlelt hegyi sajtjaihoz a bükki legelőkön nevelkedett tehenek szolgáltatják az alapanyagot.

Sándor Tamás
Sándor Tamás a hegyi sajtok készítésének
technológiáját Svájcban tanulta

Emlékszem, amikor külföldről hazaköltözött Egerbe, egy garázsban kezdett sajtokat készíteni, amire már akkor felfigyeltek a környékbeliek, általunk addig nem ismert sajtféleségekért jártunk hozzá. Faszenes például már akkor is volt, és hegyi sajt is – ennek már húsz éve. A neve azóta fogalom a sajtkedvelők és a szakma körében, termékei a legigényesebb éttermek étlapját gazdagítják. Fiatal szakácsként a rendszerváltás után került Németországba, Svájcba, később Olaszországba, ahol szállodákban, éttermekben dolgozott és séfhelyettesi, konyhafőnöki pozíciókat is elért. Tíz év után költözött vissza Egerbe. Külföldi sajtgasztronómiai élményei olyan meghatározóak voltak, hogy elmélyedt a témában, és mint mondja, végül erre szakosodott. Hogy miért e mellett döntött, szerinte erre egyszerű a válasz: neki ez volt megírva.

A sajtkészítés még mindig ugyanúgy érdekli, mint az elején, mesteri fokozatot szerzett és rendszeresen visszalátogat Svájcba, hogy képezze magát tanfolyamokon, sajtmesterek kurzusain.

Beszélgetésünk után pár nappal például a sajtjáról híres Gruyère-be indult, hogy tanulmányozza a gyártás menetét, ami a jövőbeli kemény sajtjának biztos alapot ad technológiai téren. Azt mondja, a szakmai ismeretek bővítése mellett mindig lát és tapasztal abból a világból valamit, ahol nyugodt és kiegyensúlyozott a termelés.

Akár élhetne ott is, hiszen az elmúlt években felkérték egy induló sajtétterem vezetésére. Nehéz döntés volt végül nemet mondani, de amellett, hogy minden induló vállalkozás kockázatokat rejt, a gyerekeire, az itthoni vállalkozás folyamatosságára, a Bükkre gondolt és arra, hogy ott kellene az ő Svájcát kialakítani. Maradt tehát, és építkezésbe fogott Mónosbélben, a sajátos mikroklímájú Bélkő-hegy lábánál újjáépíti és kibővíti a régi sajtmanufaktúrát, már elkészült a kóstolóhelyiség, megújult a műhely és a konyha, elkészült a parkoló, kialakítás alatt van egy hegyre néző nagy terasz és néhány vendégfogadó szoba.

A Bükk északnyugati oldalában lévő, egyedi mikroklímájú Bélkő-hegység

Arra a kérdésre, hogy hová jutott az elmúlt két évtizedben itthon, a válasza az, hogy mindent megtett azért, hogy egy jó minőségű termékpalettával részt tudjon venni a magyar gasztronómiában és a hegyvidéki sajtok fogyasztási kultúrája megjelenjen a konyhákon. De nemcsak ott, hanem a háztartásokat, a szomszéd falvak lakóit és az arra járó turistákat is ki tudja szolgálni, mert

a manufaktúra épp a Kéktúra-útvonal mellett helyezkedik el.

Beszélgetésünket egy vásárló szakítja meg a kóstolóhelyiségben kialakított kis üzletben, amit egyáltalán nem bánok, mert tanúja lehetek annak, hogy a sajtmester hogyan szolgálja ki a vevőit. Szívélyesen elbeszélget a középkorú asszonnyal, aki messziről érkezett, hogy beszerezze kedvenc Sándor Tamás-sajtjait. Azt mondja, ilyenkor egy nagyobb mennyiséget visz, mert a fiai családjával is osztozik a finom sajtokon. Tamás újdonságokat is ajánl, és rögtön mondja is a recepteket, mire lehet azt a legjobban használni.

– Azt csinálom itt, amit huszonévesen megálmodtam, és 53 évesen még mindig kitartóan irányítom és fejlesztem a manufaktúrát.

Tehenek, legelők és sajtok

Nézzük, miből készülnek a hegyi sajtok! A teheneket Répáshután Szívós Szilárd és felesége, Lilla gondozza, így saját, ellenőrzött alapanyaggal tud dolgozni.

– A rendszer svájci mintára épül, ott ugyanis van, aki takarmányt állít elő és kezeli a legelőket, a szarvasmarhatartók gondozzák az állatokat, minden ezzel együtt járó logisztikai feladatot ellátnak, megfejik az állatokat, ellenőrzik a tejet, amit leadnak a sajtüzemeknek.

Az üzemek becsületes, jó minőségű terméket készítenek belőle. A gasztronómia és a vásárlók pedig megkapják a termelőtől a nagyon jó minőségű terméket, amelyet több száz éves receptúra alapján készítenek. Mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért, így épül fel a vidék – ez a kimerítő válasza arra, miért nem ő tartja a saját teheneit.

Ami a fajtákat illeti, zömében magyartarkát tart, de színesíti néhány jersey is az állományt, amelyekre azért esett a választás, mert velük eléri, hogy magasabb zsírtartalmú legyen az elegytej, hiszen nagy igény van a vajra is. Emellett nemrég néhány svájci barna is érkezett a többiekhez – jelenleg 25 tehén képezi az állományt, amelynek a fele fejős, és szép lassan tovább növekszik a számuk. Jelenleg 6000-8000 liter tejet dolgoz fel a manufaktúrában, amelyből 600-800 kg sajtot állít elő havonta.

– Ha lenne megfelelő felvevőpiac, ilyen tehenészetből és manufaktúrából akár húsz is megélne itt a Bükkben. Akkor már lehetne arról beszélni, hogy a Bükk-hegységnek van egy terroir sajtja, olyan, mint például a franciáknak a Comté. Addig csak a saját márkámat tudom építeni.

Kérem, hogy mutassa be a sajtportfólióját. A friss termékpalettát joghurt, orda, zsendice, friss vaj, szarvasgombás vaj, sajtkrém és krémsajt alkotja. Specialitásai a tradicionális, érlelt, félkemény hegyi sajtok, amelyek kakukkfüves, faneszes, vörösborseprőn érlelt szarvasgombás ízekben készülnek.

Sándor Tamás kézműves sajtjai
Hegyvidékisajt-kóstolótál – a tálon friss krémek saját alapanyagból, sajtok, gyógynövények,
tejdesszertek
Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: