0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. május 17.

Monília a gyümölcsfákon

A gyümölcsérés időszakában a gyümölcsmolyok hernyóitól, a darazsak, hangyák rágásaitól, vagy a jégverésektől megsérült gyümölcsöt a monília is könnyedén megfertőzheti.

A moníliák közé tartozó gombafajok hasonló tüneteket okoznak, és néhányuk specializálódott egy-két gyümölcsfajra, mások sokféle növényt képesek megbetegíteni.

Az almatermésűeken (így almán, körtén, de mogyorón is) és a csonthéjasok közül például az őszibarackon a Monilia fructigena, meggyen a Monilia laxa, a birsen a Monilia linhartiana és M. fructigena fordul elő. A M. fructigena csak a fejlett, éredő gyümölcsöket fertőzi és gyümölcsrothadást okoz. A Monilia laxa virágpusztulást és gyümölcsrothadást is okoz. A fertőzés következtében a gyümölcsök legnagyobb része lehull vagy összeaszalódva, „múmiaként” a fán marad.

Kajszimonília
Kajszimonília

Az alma moníliás betegsége (M. fructigena) az alma egyik legismertebb, főleg gyümölcsrothadást okozó gombás betegsége. A kórokozó az almatermésűeket (alma, körte) és a csonthéjasokat (őszibarack, kajszi, szilva) fertőzi. A gomba a fán lévő fejlett, de még éretlen, vagy közvetlenül érés előtt álló gyümölcsöket támadja. Tipikus sebparazita, azaz a kórokozó legtöbbször sérüléseken, illetve rovarrágások (almamoly, körtemoly, sodrómolyok) okozta sebeken keresztül fertőz. Főleg nedves, csapadékos évjáratokban gyakori a házikertekben.

Az alma moníliás betegsége
Az alma moníliás betegsége
A gyümölcsön a sebzésből induló, kör alakban terjedő, eleinte világos, majd sötétbarna folt jelenik meg, amely egyre mélyebb. A barna rothadás végül az egész gyümölcsre kiterjed, és a felületén körkörösen megjelennek a gomba jellegzetes, kezdetben fehér, majd okkersárga penészpárnácskái.

A gyümölcs leesik a fáról vagy fennmaradva összezsugorodó, összeszáradó kemény gyümölcsmúmiává alakul. A rothadó foltok egyéb gyümölcsrothadást okozó tüneteivel ellentétben, sohasem süppednek be. Az okkersárga párnácskákban láncszerűen képződnek ivartalan szaporítóképletek (konídiumok), amelyek kedvező körülmények között újabb fertőzéseket indítanak. A tárolóban is fertőződhet a gyümölcs, ezért azt időnként át kell válogatni, és a beteg almákat el kell távolítani. Hagyományos tárolóban gyakran elfeketedik a beteg gyümölcs felszíne, és a penészpárnák nem, vagy csak később jelennek meg. A gomba a gyümölcsmúmiákban telel át és az újabb fertőzéseket a következő évben a penészpárnákon megjelenő konídiumok indítják el.

Körtemonília
Körtemonília

A mechanikai védekezés során a múmiák eltávolítása és elégetése, a metszés, ritkítás fontos feladat. Ha csapadékos időre esik a virágzás, akkor védekezni kell e kórokozó ellen is. Almatermésűekben tárolási betegségek ellen ajánlott a szüret előtti 2-3-szori permetezés gombaölő szerrel (pl. Bellis) a gyümölcsben lappangó fertőzések megakadályozására, amelyek a raktározás során jönnek elő. Nyáron az alma varasodása ellen alkalmazott készítmények elegendő védelmet nyújtanak monília ellen is.

A körténél is jelentős lehet a M. fructigena okozta moníliás gyümölcsrothadás, amely ellen a védekezés megegyezik az almánál leírtakkal. A betegség csak a fejlett, éredő gyümölcsökön alakul ki. A gomba sebparazita, de ha a gyümölcsök összeérnek, a micéliuma seb nélkül, a bőrréteg feloldásával vagy paraszemölcsön keresztül jut át a betegből az egészséges gyümölcsbe. Az almához hasonlóan itt is a seb körül egyre nagyobbodó, barna rothadó folt keletkezik, amely végül az egész gyümölcsre kiterjed. A rothadó folton körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű exogén sztrómák (párnácskák) alakulnak ki.

A gyümölcskocsány elbarnul, ezt követően a fertőzött gyümölcsök a talajra hullanak. Tavasszal az exogén sztrómákon kialakuló konídiumok fertőznek újra. A tárolás során is károkat okozhat a gomba.
Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: