Elisabeth Hidén agrármérnök és tejgazdálkodó Dél-Közép-Svédországból, aki már gyermekkora óta szoros kapcsolatban áll a mezőgazdasággal. Szülei gazdaságában nőtt fel, ahol sertéstenyésztéssel, erdőgazdálkodással és növénytermesztéssel foglalkoztak. Ma férje családi gazdaságát vezeti, amely 450 állatnak – köztük 200 tehénnek, üszőnek és borjúnak – ad otthont, és évente több mint 2 millió liter tejet termel. A birtok 200 hektárnyi gyepet, 70 hektárnyi legelőt és 150 hektárnyi erdőt foglal magában – olvasható az Európai Bizottság Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Főigazgatóságának honlapján.
Hagyományból hivatás
Elisabeth útja a gazdálkodáshoz egyrészt családi örökség, másrészt saját elhatározás. Első vállalkozását mindössze 15 évesen indította, majd Kanadában dolgozott egy farmon, agrármérnöki tanulmányokat folytatott, és számos mezőgazdasági szervezetben vállalt szerepet. Mindezek ellenére életét férje családi gazdasága alapozta meg, ahol végül elkötelezte magát a teljes munkaidős gazdálkodás mellett – amit az egyik legfontosabb és legörömtelibb döntésének tart.
„Nagy ajándék, hogy gazdálkodó lehetek” – mondja, hozzátéve, hogy azok számára, akik nem mezőgazdasági háttérből érkeznek, ez sokkal nehezebben elérhető.
A modern gazdálkodás kihívásai és örömei
Elisabeth számára a gazdálkodás szenvedély és életforma is egyben. „Csodálatos érzés egy napsütéses napon ebédcsomaggal, a gyerekekkel együtt traktorba ülni, és megnézni az állatokat a legelőn” – meséli.
Az éghajlatváltozás is érezteti hatását: Svédországban egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, mint a szárazságok és áradások. Emellett a munka és a magánélet összehangolása is különösen nehéz két kisgyermek mellett. „A társadalmi fenntarthatóságról ritkán esik szó a mezőgazdaságon kívül” – jegyzi meg, utalva arra, hogy a gazdálkodók mentális és családi jóléte is támogatást igényelne.
