Őszre többnyire pirosló, egyes fajok feketés színű, apró almácskaterméseket érlelnek. A lombhullató madárbirsek ősszel ragyogóan színeződnek, az örökzöldek, télizöldek pedig a hideg időszakban is pompáznak csillogó lombú terméses ágaikkal. madárbirs
A hamvas levelű madárbirs (Cotoneaster glaucophyllus) az egyik legszebb megjelenésű örökzöld madárbirsfaj. Viszonylag ritkábban ültetik, inkább nagyobb házikertek, kedvező fekvésű parkok növényeként találkozhatunk vele. A fajt 1884-ben Delavay francia misszionárius fedezte fel.
Hazája Kína déli, délkeleti vidéke, ahol hegyvidéki erdei tisztások szélén, cserjésekben, másutt sziklás lejtőkön fordul elő. Magassága 2-4 méter, idősebb korára terebélyes, sűrű ágrendszerű cserjévé fejlődik, vesszői, ágai vörösesbarnák.
A növény örökzöld, szürkészöld színű lombozata nagyon elegáns. Az ép szélű, vastag, bőrnemű, mélyen erezett, viszonylag nagy, mintegy 3 cm hosszú levelek tojásdadok, a levélváll ék alakú, a levél csúcsi része kihegyezett. A színi oldal kopasz, szürkészöld árnyalatú, a fonáki oldal kékesfehér, kezdetben hamvasan szőrözött, majd később lekopaszodó, 7-8 érpárral díszített. Május–júniusi virágzása igen látványos. A sok kicsi, fehér szirmú virág mintegy 2,5 cm széles sátorozó virágzatokban nyílik, a kocsány lazán szőrözött.
Az elnyílást követően őszre fejlődnek ki a 6-7 mm-es tojásdad, gömbölyded, narancsvörös almácskatermések, melyek gazdagon beborítják a bokrot, s sokáig, gyakran a tél végéig is díszlenek rajta. A termésekben 2-3 mag foglal helyet. A madarak szívesen fogyasztják, széthordva ezzel a magokat.
Az alapfaj mellett a Cotoneaster glaucophyllus f. serotina gyakrabban fordul elő a kiültetésekben, sokszor össze is tévesztik őket. Ágrendszere ívesebben elhajló, a levelek lándzsás tojásdadok, kihegyezett csúcsúak, 5-9 érpárral díszítettek. Színi oldaluk tompán fénylő sötétzöld, kopasz, a fonáki oldaluk kezdetben sűrűn molyhos, később csaknem kopasz, kékeszöld. A virágzatokat akár 40 virág is alkothatja, melyek az alapfajhoz képest később, csak júliusban nyílnak. Ez a fontos elkülönítő bélyeg jelenik meg ennek a formának az elnevezésében is, a „kései” jelentésű serotina jelzőben. A gömbölyded, 6 mm-es almácskatermések is később színeződnek, csak tél elejére lesznek világospirosak, nagyon szép díszt nyújtva a téli kertnek, különösen a szürkés lombozat előterében. Ez a forma Nyugat-Kínában őshonos, George Forrest skót növénygyűjtő és felfedező hozta be Európába Jünnanból 1907-ben.
