A mélyebb talajrétegek szárazak
Sipos József növényorvos, címzetes egyetemi docens 135 hektáron gazdálkodik Földeákon. A szabadföldi zöldségtermesztéstől a fűszernövények felé vette az irányt. Immár huszonnyolc éve méhészkedik is; területén facéliát, koriandert, mákot, gabonanövényekből őszi búzát, őszi árpát, kisebb területen kukoricát termeszt. Gazdálkodásában az integrált szemléletet helyezi előtérbe, vagyis talajvizsgálatra alapozva végzi a tápanyag-kijuttatást, forgatás nélkül is lazítja a talajt és okszerűen alkalmazza a növényvédelmi készítményeket.
Szaktanácsadóként szinte naponta járja a vármegyét, így rálátása van az ottani gazdaságok helyzetére. Tavaly Csongrád-Csanádban szűken 400 milliméter eső esett. És ebben az évben sem telítődtek eddig vízzel a talajok, a mélyebb rétegekben szinte egyáltalán nincs víz. Idén a márciusi eső eddig mentette a helyzetet, de akik az őszi egyenetlen eloszlású esők után vetettek, azoknak vontatottan kelt ki az állományuk. Az őszi vetésű növények is nagyon lassan indultak fejlődésnek. Különösen a hótakaró és a téli időszak csapadékhiánya okozta akkor a vízhiányt a talaj felső rétegében.
– Idén eddig a gyomok a hideg és a csapadékhiány miatt nehezebben kezdtek el fejlődni, és kórtani problémákkal sem találkoztam, a lisztharmat egyelőre nem jelent meg a gabonákon.
A gazdálkodók vetésszerkezetéről a szakember azt emelte ki, látszik a klímaváltozáshoz alkalmazkodni akaró szemléletmód, de ezt sok esetben befolyásolja az AKG kritériumrendszere. Mint mondja, a Dél-Alföldön a gabona mindig is túlsúlyban lesz a vetésszerkezetben. Eddig kapott visszajelzések alapján a kukorica vetésterülete zsugorodni látszik. Helyette a napraforgó, a lucerna, valamint a cirok mellett teszik le voksukat a gazdálkodók.
– Sokan azt gondolják, hogy a cirok remek alternatíva lehet. Ez így igaz, de nem szabad elfelejteni, hogy bár melegigényes növény, vízre ugyanúgy szüksége van. A virágzási időszakban, a kánikulában a magas UV sugárzás megégeti a bugát, tehát ez a növény sem visel el mindent – jegyzete meg Sipos József.
A régióban csak jelentősebb támogatással valósult meg öntözésfejlesztés, és főként a közepes és nagyobb gazdaságmérettel rendelkező gazdaságokban. Itt öntözőközösségek jöttek létre, a víz pedig öntözési pályákon keresztül a Marosból és a Tiszából érkezik a területekre. Azonban a folyók vízállása meghatározza az öntözhető vízmennyiséget. Ennek ellenére az öntözött területek aránya rendkívül alacsony a Dél-Alföldön, nagy szükség lenne öntözési infrastruktúrát fejlesztő további támogatásokra.
A teljes cikket a Magyar Mezőgazdaság 20. számában olvashatják!
Az aszály elviheti az európai gabonát, pedig eddig biztató a helyzet – Magyar Mezőgazdaság
Aszály van Hollandiában, a gazdák már most kénytelenek öntözni – Magyar Mezőgazdaság
