A gyenge piaci érdeklődés és a civil szervezetek aggodalmai egyaránt megkérdőjelezik a rendszer életképességét.
A berlini World Solutions Summit konferencián Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa megerősítette az Unió szándékát: „globális szabványt szeretnénk létrehozni a természetkreditek számára”. Azonban a gyakorlati megvalósítás részletei továbbra sem világosak – írja az Euractiv.
Kísérleti szakaszban a rendszer
A Bizottság elképzelése szerint a természetkreditek olyan pénzügyi eszközök lennének, amelyek jutalmazzák a földtulajdonosokat természetvédelmi tevékenységeikért, miközben hozzájárulnak az EU biodiverzitási céljaihoz. Két kísérleti projekt már el is indult: egyik Észtországban erdőtulajdonosokkal, a másik Franciaországban mezőgazdasági termelőkkel együttműködésben.
Mindezek ellenére a Világgazdasági Fórum hosszú távú növekedést jósol: 2050-re akár 180 milliárd euróra is nőhet ez a piac.
Kereslet nélkül nincs piac
Sophus Ermgassen, az Oxfordi Egyetem ökológiai közgazdásza szerint „az önkéntes EU-s természetkredit-rendszerben nincs egyértelmű keresleti hajtóerő”. A befektetők nem látják világosan a pénzügyi vagy reputációs megtérülést. Ermgassen 30 éves tapasztalata alapján úgy véli, hogy a hasonló rendszerek eddig rendre elbuktak, ha hiányzott belőlük a keresletet ösztönző világos mechanizmus. A Bloom Labs két fő akadályt azonosított: Zűrzavaros szabályozás – nincs egységes szabályrendszer, árképzés vagy politikai útmutatás; Hiányos adatok – a biodiverzitási adatok gyakran hiányosak, drágák vagy pontatlanok.
Roswall biztos azonban hangsúlyozta: a Bizottság „robusztus mérési rendszert” kíván kidolgozni, hogy fokozza a vállalati befektetési kedvet.
