A kormány célja serkentei a szélerőművek telepítését. Tervek szerint 2040-re 45 gigawatt tengeri szélenergia-kapacitással rendelkeznek majd, ami kulcsfontosságú a szén- és földgázimporttól való függőség csökkentésében, a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésében és az energiaszuverenitás megerősítésében – írja a Reuters.
Beragadt fejlesztések, távozó nagyvállalatok
A nagyszabású terveket azonban hátráltatják a kudarcba fulladt fejlesztési pályázatok. Az első, 2021-es kormányzati aukció nyertese, a Mitsubishi figyelmeztetett: a költségek meredek emelkedése miatt újra kell gondolnia projektjeit. A cég még nem kezdte el az építkezéseket, és már több mint 300 millió dolláros veszteséget könyvelt el a tengeri szélenergia-ágazatban.
Az Orsted, a dán energiaóriás, már 2023-ban kivonult Japánból a globális szerkezetátalakítása részeként, a Shell pedig nemrég jelentősen leépítette japán szélerőműves csapatát – állítják iparági források. Bár a Shell nem kommentálta konkrét japán terveit, annyit közölt: „folyamatosan vizsgálja portfóliója optimalizálásának lehetőségeit.”
Szabályozási reformmal nyitnának új utat
A japán kormány most konzultációkat folytat az iparági szereplőkkel. Olyan intézkedéseken dolgozik, amelyek csökkenthetik a befektetési kockázatokat és a költségeket. Felmerült például a projektek futamidejének 30-ról 40 évre emelése, valamint a kabotázsszabályok módosítása, hogy ne csak japán zászló alatt közlekedő hajók működhessenek a tengeri szélerőműveknél.
A fejlesztők szeretnék, ha a kapacitásaukciók többéves szerződéseket tennének lehetővé a vásárlók számára az éves szerződések helyett. Azt is javasolták, hogy a kormány nyújtson adókedvezményt vagy támogatást azoknak a nagyipari fogyasztóknak, akik hosszú távú szélenergia-vásárlási szerződéseket kötnek – bár ez utóbbi lépés kérdéses, tekintve a lakossági árkompenzációk már most is magas szintjét.
A kormány emellett fontolgatja, hogy az első aukciós nyertesek számára is bevezeti a „feed-in premium” (FIP) rendszert a jelenlegi „feed-in tariff” (FIT) helyett. Ez lehetővé tenné a piaci árakból származó előnyök kiaknázását – az új rendszer már a második aukciós körben alkalmazásra került.
