Késlekedések és kihívások az indulásnál
Eddig Japán a célul kitűzött offshore szélkapacitásnak csupán körülbelül a tizedét aukcionálta el. Bár későn szállt be az offshore szélenergia világába, ambiciózus tervei sok külföldi szereplőt vonzottak. Az első körben a Mitsubishi három szélerőműprojektet nyert el. Később pedig olyan nemzetközi szereplők csatlakoztak, mint a német RWE, a spanyol Iberdrola és a brit BP.
Az iparági források szerint a Mitsubishi többéves csúszásra számíthat, a tervezett 2028–2030 közötti indulás helyett. A vállalat közölte: figyelemmel kíséri a METI-vel (Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium) folytatott tárgyalásokat és ennek megfelelően módosítja üzleti terveit.
A METI februárban elismerte, hogy a megújuló energiák és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások bevezetése nem halad a kívánt ütemben. A tárca szerint Japán akár 10%-kal is kénytelen lehet növelni a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, hogy kielégítse a növekvő ipari, például adatközponti és félvezetőipari energiaigényeket.
Bizonytalan jövő, de megmaradó érdeklődés
Bár több külföldi vállalat nem nyert jogot az első körös fejlesztésekre, néhányan – mint a norvég Equinor és a francia Total – továbbra is jelen vannak a japán piacon. Egyes szakértők úgy vélik: akik most kivárnak, és csak később lépnek be, valószínűleg többet fizetnek majd a stabilabb, kiszámíthatóbb környezetért.
Japán előtt még hosszú út áll a tengeri szélenergia kiépítésében, de a szabályozási könnyítések és az ipari együttműködés új lendületet adhat az ágazatnak.
