De még ez is meditáció. Végül is a zen kert esetében gyakorlatilag minden meditáció. A létrehozása, a fenntartása és a benne való tartózkodás is egyfajta meditációs folyamatnak számít.

A kínaiak már hatezer éve készítenek sziklakerteket. A magas hegyekben a gyér növényzet, a kövek és a homok volt a remeték építőjátékai. Elfogadták azt, amit a természet kínált és nem akarták erőszakosan megváltoztatni.

Irányzat lett belőle

A japán száraz kertek, vagy másképpen zen kertek őse a Song-dinasztia idején divatba jött taoista sziklakert volt, amelyeket a mesterek a kövekre építettek. Nem szó szerint, de a lényeg, hogy itt érezhetően a nyugalmat, és rendíthetetlenséget  árasztó, viharvert kövek  a leghangsúlyosabb elemek. A növények nem igazán számítanak, nincs is sok belőlük, jelenlétük szinte már jelképes, mozgalmasságuk, aktivitásaik elvonná a figyelmet. A kövek alkotják a kert vázát, a kövek a látványosságok, az összpontosításra, figyelemre ösztönző, az örökkévalóságot szimbolizáló elemek. Az autentikus zen kertben nincs víz, általában azt is kövekkel, formára gereblyézett kavicsokkal jelenítik meg. Hatásos.

A meditatív kert létrehozásának szempontjai

Először is érdemes megismerkednünk a kertépítés ázsiai alapelveivel.

Összhangban lenni a természettel

Az első szabály az, hogy nagyon komolyan kell venni a természetességet. Ne legyen erőltetett, izzadságszagú, keltsen olyan látszatot, mintha ilyennek teremtődött volna, a természet erői formálták volna, szóval simuljon bele a természetbe. Őrizzünk meg minél többet a terület eredendő adottságaiból, domborzatából, szerkezetéből, csak a legszükségesebb mértékben alakítsunk rajta. Ajánlott tehát ilyen szemlélettel nekiállni már a tervezésnek is. És tartsuk szem előtt, hogy minden erőszakos beavatkozás sebeket ejt a tájon, megzavarja az energetikáját és ezek nagyon hosszan gyógyuló sérülések.