Gyermekként ki ne szeretne egy igazi ugrifülest? Leginkább a tavaszi, húsvéti időszakban jellemző, hogy a szülők engednek a kérlelésnek, és meglepik a család legkisebb tagjait egy kis nyuszival. Ám mint minden háziállat esetében, így a nyulaknál is igaz, hogy nem néhány napra szól az így vállalt elköteleződés!
Természetesen engem sem került el a kisnyuszis „őrület”. Emlékszem, amikor kislányként volt törpenyulam, rendszeresen, évente védőoltást adott neki az állatorvos mixomatózis ellen. Így arra gondoltunk, a soron következő állatorvosi eseteket taglaló cikkben erről a betegségről számolunk be részletesen.
A hőhatással, valamint a szokásos fertőtlenítőszerekkel szemben (3%-os formalin, 2%-os nátronlúg) meglehetősen ellenálló. Terjesztésében főleg a vérszívó rovarok (szúnyogok, bolhák, kullancsok stb.) mint élő vektorok játszanak szerepet, de nem zárható ki a ragályfogó tárgyak (a nem fertőtlenített ketrec, etetőedények stb.), a szájon át és a légutakon keresztül bekövetkező fertőződés veszélye sem.
A betegségnek évről évre való megjelenésében az imágóállapotban áttelelő szúnyogfajoknak, a fertőzött üregi és házinyulaknak együttesen szerepe van.
Késő ősszel a vérszívó szúnyogok, valamint az imágóállapotban áttelelő példányok hónapokon keresztül megőrzik fertőzőképességüket. A szúnyogok áttelelése teljes mozdulatlanságban megdermedve vagy keményre fagyva történik, és ez az állapot márciusig tart (Benedek G. és mtsai, 1976). A járványok általában a szúnyogok rajzásával egyidejűleg a meleg nyári és az őszi hónapokban lépnek fel.
A vérszívó szúnyogok szúrása a bőrön a hám és az irha határáig hatol be, ahol a bekerült vírus hatására vizenyős beszűrődés (mixödéma) jön létre, amely jellegzetes formában mutatkozik meg. A fertőzést követően, 7-10 napos lappangási idő után a fejen (oroszlánfej), a fülkagylókon, a végbél és a nemi szervek nyílásai körül vizenyős, kocsonyás duzzanat alakul ki, amelyet súlyos kötőhártya-gyulladás, gennyes orrgyulladás követ.
