Infrastrukturális és innovációs áttörés

A 3,3 milliárd forintos támogatás nemcsak tudományos eredményeket, hanem jelentős infrastrukturális fejlesztést is hozott. Mintegy 50 nagy értékű eszközt szereztek be, köztük egy 120 millió forintos MALDI-­TOF rendszert, amely gyors és pontos baktériumazonosítást tesz lehetővé. Létrejöttek kísérleti objektumok, valamint korszerű molekuláris genetikai és szekvenáló laboratóriumi kapacitás is.

A projekt tudományos teljesítménye is kiemelkedő: 176 publikáció született, melyekből 138 Q1-es vagy D1-es besorolású folyóiratban jelent meg. A kutatásba 80 kutató és oktató, valamint 42 PhD-hallgató kapcsolódott be. Az egyetem a sanghaji világrangsorban az előkelő 51–75. kategóriába került, ami jelentős előrelépést jelent az intézmény nemzetközi megítélésében.

Öt iparjogvédelmi bejelentés született, köztük diagnosztikai eszközök és humán gyógyszerkészítmények fejlesztéséhez kapcsolódóan. A Mycoplasma elleni vakcina szellemi tulajdonát egy nemzetközi gyógyszercég vásárolta meg, ami a kutatási eredmények közvetlen piaci hasznosulását jelzi.

Antibiotikum-alternatívák

A Nemzeti Laboratórium kutatási eredményeinek egyik legfontosabb üzenete, hogy az antibiotikum-felhasználás csökkentése elkerülhetetlen. Magyarországon az elmúlt években a haszonállat-gyógyászatban felhasznált antibiotikum mennyisége a felére csökkent, ami európai szinten is figyelemreméltó eredmény. A kutatások azonban azt is hangsúlyozzák: nem elég tiltani vagy korlátozni, alternatív megoldásokat kell kínálni.

Az Egy Egészség szemlélet mára nem csupán tudományos hívószó, hanem az Állatorvostudományi Egyetem kutatási stratégiájának egyik meghatározó pillére. Erről beszélt előadásában Jerzsele Ákos innovációs rektorhelyettes, amikor a Nemzeti Laboratórium keretében elért antimikrobiális rezisztencia (AMR) és gyógyszer-innovációs eredményeket ismertette. Mint fogalmazott, ma már alig lehetne olyan tanszéket vagy intézetet említeni az egyetemen, amelynek kutatásai ne kapcsolódnának az állati és humán egészség összefonódásához.

Előadásában két, egymástól látszólag távoli, mégis szorosan összekapcsolódó területre fókuszált. Az egyik az antimikrobiális rezisztencia kérdésköre, amely 2050-re a vezető halálokká válhat, ha nem történik érdemi beavatkozás. A másik egy olyan, az egyetemről indult gyógyszerfejlesztési projekt, amely a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődménye, a diabéteszes retinopátia kezelésére kínál új lehetőséget. Mindkét téma azt bizonyítja: az állategészségügy és a humán egészségügy között valós és közvetlen kapcsolat húzódik.

AMR a vezető halálokok között

Az AMR mára globális közegészségügyi krízissé vált. Jelenleg évente 5-8 millió ember hal meg daganatos betegségekben világszerte, ám a prognózisok szerint 2050-re az antimikrobiális rezisztencia önmagában akár 10 millió halálesetért is felelős lehet. Ez azt jelenti, hogy több ember halhat meg rezisztens fertőzésekben, mint daganatos, szív- és érrendszeri betegségekben vagy balesetek következtében. A szakértői becslések szerint ennek a problémának mintegy egynegyedéért, egyötödéért a haszonállat-gyógyászatban alkalmazott antibiotikum-használat tehető felelőssé.

Az Egy Egészség szemlélet jelentőségét jól mutatja, hogy több olyan rezisztenciagént is kimutattak, amelyek a humán kórházakban is súlyos problémát jelentenek. A CTX-M-15 gén például 6,5 százalékos arányban fordult elő a vizsgált mintákban. Ez a gén olyan baktériumokban található, amelyek kezelése rendkívül drága, sokszor csak speciális, ampullánként akár százezer forintos készítményekkel lehetséges. A rezisztencia tehát nemcsak egészségügyi, hanem komoly nemzetgazdasági kérdés is.

Ugyanakkor globális szinten – különösen Ázsiában és Dél-Amerikában – a felhasználás növekszik. A probléma kezelésére alternatív megoldásokra van szükség, például bakteriofág-terápiára, fermentált takarmányokra és egyéb antibiotikum-helyettesítő stratégiákra. A Nemzeti Laboratórium folytatásaként induló program egyik fő célja éppen ilyen alternatívák kidolgozása.