Etessünk cirkot!
Fotó: MMG/Csatlós Norbert
Csánk Balázs szerint a cirok a jövő alternatívája, hisz a termesztési költségei alacsonyabbak, mint a kukoricáé, a növényt kevésbé fenyegeti a toxinterhelés, keményítőtartalma hasonló, fehérjetartalma pedig magasabb a kukoricáénál. A szakember számos, általa összeállított telepi takarmányozási projektet ismertetett, többek között a cirokra alapozott receptúrákról, illetve egy olyan kísérletet, amelyben a cég Rumivital elnevezésű termékét is alkalmazták. Egy 50-50 bikás kísérleti és kontrollcsoport eredményei így alakultak:
• Az 50-50 bika teljes takarmányfelhasználása 41 400 kg/csoport volt.
• A kísérleti csoportban plusz 10 g/bika/ nap Rumivitalt adagoltak.
• 85 nap hizlalás alatt kontrollcsoporténál 2 kilogrammal kevesebb takarmányt kellett használni, ami állatonként 170 kilogrammal kevesebb takarmányt jelent.
• 50 bikás csoportban ez 8600 kilogrammal kevesebb takarmányfelhasználást jelent 100 nap alatt, ami 50 bika 21,5 napos takarmányszükségletét jelenti.
• Számokban: ez a 8600 kg x 0,26 euró/kg takarmány = 2236 euróval alacsonyabb takarmányköltség az 50 bikából álló csoport esetén – ami igazán nem elhanyagolható összeg.
Így neveld a cirkodat!
A cirok termesztésére adott tippeket a KWS Magyarország Kft. cirok-szaktanácsadója, Borbély László.
– idézte az anyacég nemzetközi cirok-termékmenedzserét az előadó, majd bemutatta azokat a meteorológiai adatokat, amelyek alapján hazánkban növekednie kellene a cirok vetésterületének. Magyarországon a szemes cirok léptéke újból növekszik, most közel 52 ezer hektár körüli a vetésterület. A silócirok területe stagnált egyebek mellett azért, mert csökkent az állatállomány – hangsúlyozta Borbély László, aki arra is kitért, hogy a cégük szerint nem lesz elsődleges érdek a kukoricát és más fehérjenövényeket kiváltani cirokkal, majd ismertette a növény termesztésének általuk kínált technológiáját, külön részletességgel kitérve a gyomirtásra mint legkérdésesebb eljárásra.
A siker kapujában a húsmarha-ágazat
Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke és a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke az eseménynek helyet adó Mezőfalvai Zrt. igazgatója.
A cég 1200 hektár ökológiai legelőn, 800 anyatehénnel gazdálkodik. Állományukban hereford–limousin fajtaátalakító keresztezés folyik, ahol a fő termék a választott borjú, de legeltetésre alapozott limousin tenyészállat-előállítással és értékesítéssel is foglalkoznak. A H. Wilhelm Schaumann Kft.-vel pedig közös takarmányozási kísérleteket végeznek. Zászlós Tibor lapunknak elmondta, hogy bár a húsmarhaágazatot most nem sújtja a tej- és a sertéságazatban tapasztalható kereskedelmi válság, de a klímaváltozás miatt szaporodó aszályos időszakok miatt, különösen a legelőn tartott húsmarhatartás problémákkal küzd.
– A szakmai szervezetek minisztériumi segítséggel néhány éve mintegy 80 ezer hektáron felmérték a gyepterületek állapotát, ahol a vizsgálatok megállapították, hogy a gyepeink romlanak, még a természetvédelmi területeken is. Az ok egyrész azt, hogy nincs rajta annyi állat, másrészt pedig az, hogy különféle jogszabályok miatt a legelemibb gyepkultúrával kapcsolatos tevékenységet sem lehet elvégezni. Ezek híján pedig felütik a fejüket invazív fajok és nem az ősgyep regenerálódik – fogalmazott Zászlós Tibor.
Az állattenyésztő szakemberek jelezték a minisztériumnak és a természetvédőknek, hogy revideálni kell a jelenlegi szabályozókat ahhoz, hogy az eredeti természetvédelmi célkitűzéseket meg lehessen valósítani.
A MÁSZ elnöke szerint a támogatásokat tekintve a húsmarhatartók jelenleg „jól szerepelnek”, a termeléshez kötött (anyatehén és hízottbika)-támogatás mellett ott vannak az állatjóléti és a vidékfejlesztési programon belüli felújítási támogatások.
A sok kiváló eredményeket produkáló gazdálkodó pedig magában hordozza, hogy nemzetközileg elismertté, meghatározóvá váljon a magyar húsmarhaágazat.
Ez is érdekelheti:
Húsmarhatenyésztés: bármilyen takarmányon napi 1,4 kg gyarapodás
