Korszerű infrastruktúra és digitális átállás
Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg a Kisalföldi Agrárszakképzési Centrum intézményeiben, amelyek egyértelműen a képzés minőségének javítását, valamint a munkaerőpiaci elvárásokhoz való igazodást szolgálják. A fejlesztések mögött egyrészt pályázati források, másrészt saját bevételek állnak.
Csak a Vidékfejlesztési Program keretében több mint egymilliárd forint értékben valósultak meg eszközbeszerzések, amely az erdészeti fejlesztésekkel együtt már megközelíti az 1,4 milliárd forintot. Emellett az intézmények saját forrásból is jelentős, évi 200-300 millió forintos nagyságrendben fordítanak korszerűsítésre.
A beruházások egyik legfontosabb iránya a precíziós mezőgazdasági technológiák oktatásához szükséges eszközpark kialakítása volt. A centrum iskoláiban korszerű erőgépek, vetőgépek, műtrágyaszórók és precíziós sorközművelő kultivátorok állnak rendelkezésre, amelyekkel a diákok akár centiméteres pontosságú művelési technológiákat is elsajátíthatnak. Ez a tudás ma már alapkövetelmény az agráriumban, így a képzésnek is alkalmazkodnia kell ehhez a technológiai szinthez.
A tervek szerint a 2026/27-es tanévtől ez már általános elvárás lesz, hasonlóan ahhoz, ahogyan ma egy mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány is alapfeltételnek számít.
Javultak a körülmények
A fejlesztések nemcsak az eszközparkot érintették, hanem az intézményi infrastruktúrát is. Több helyszínen zajlottak épületfelújítások, energetikai korszerűsítések, tangazdasági beruházások. Sopronban például egy teljes homlokzati rekonstrukció valósul meg, míg más intézményekben fűtéskorszerűsítés, üvegházi fejlesztés vagy éppen új gyakorlati képzőhelyek kialakítása történt. Szombathelyen és Velencén a kertészeti képzésekhez kapcsolódó infrastruktúra újult meg, Tatán pedig teljes fűtési rendszer korszerűsítése zajlik – sorolta.
A tangazdaságok fejlesztése különösen fontos, hiszen ezek biztosítják azt a komplex gyakorlati környezetet, ahol a tanulók az agrárium teljes spektrumával találkozhatnak. Bár a duális képzés keretében egyre több diák kerül ki gazdasági partnerekhez, nem minden terület fedhető le egy-egy gazdaságban. A tangazdaságok így kulcsszerepet töltenek be abban, hogy a diákok átfogó, minden ágazatra kiterjedő tudással léphessenek ki a munkaerőpiacra.
Az agrárium egyre inkább technológia- és adatvezérelt ágazattá válik, ahol a digitális kompetenciák, az automatizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása már nem lehetőség, hanem elvárás. Ehhez igazodva az oktatásban is megjelentek a korszerű digitális eszközök: okostáblák, speciális szoftverek, valamint olyan tananyagok, amelyek akár háromdimenziós megjelenítéssel segítik a tanulást. Egy-egy gép működése ma már „szétszerelhető” virtuálisan, a diákok pedig interaktív módon ismerhetik meg az alkatrészek működését.
Az oktatók számára ez folyamatos megújulást jelent, amelyet szervezett továbbképzések és iparági együttműködések támogatnak. A cél olyan tanulási környezet kialakítása, amely nemcsak követi, hanem lehetőség szerint megelőzi az agrárium technológiai fejlődését.
