A DEDES projekt a Szunyogh család Zala vármegyében elterülő birtokain megvalósuló agro-ökológiai program. A cél egy, a természettel együttműködő regeneratív mezőgazdasági mintabirtok létrehozása. A projekt olyan tudásalapú gazdálkodási modell felépítését tűzte ki célul, melynek fókuszában az élőhelyek megőrzése és megújítása áll, kiegészítve a hatékony állattenyésztéssel és legeltetés-menedzsmenttel, megfelelve a legmagasabb szintű természetvédelmi elvárásoknak. A gazdaság működéséről Szunyogh András, a projekt megálmodója számolt be.
Lényege, hogy az állatokat rövid ideig, nagy sűrűségben legeltetik, majd hosszú pihenőidőt biztosítanak a növényzetnek a regenerálódáshoz. Ez javítja a talajszerkezetet, növeli a szervesanyag-tartalmat, a talaj szénmegkötő képességét, javítja a vízmegtartást, és csökkenti az eróziót.
Az állatok koncentrált ráhatása fellazítja a talajfelszínt, a trágya pedig szerves anyaggal látja el a mikrobiális életet. A hosszú pihenőidő alatt a növényzet megerősödik, a gyökérzete mélyre nyúlik és szerves anyaggal dúsítja a talajt.
A rendszer utánozza a természetes vándorló csordák hatását, miközben támogatja a gazdák gazdasági stabilitását és hosszú távon az élelmiszer-minőséget is. A regeneratív legeltetés ellenállóbb ökoszisztémákat hoz létre, amelyek jobban viselik a szélsőséges időjárást és a hosszabb szárazságot is, de a legelő ellenállóbbá válik felhőszakadásokkal, árvizekkel szemben is, miközben csökken a műtrágya- és vakcinaigény és javul az állatok egészsége a változatosabb takarmány miatt.
Egyik fő motivációjuk a klimatikus változásokra történő felkészülés volt. Szerettek volna a követendő külföldi példák alapján egy jó hazai gyakorlat lábait megvetni. Ennek azóta is tart a fejlesztése: az új ismereteket folyamatosan integrálják a rendszerükbe, és tapasztalataikat megosztják az arra nyitott közönséggel.
Az egyébként egykori paraszti létformát, annak is a legeltetéssel kapcsolatos gyakorlatait idéző gazdálkodási rendszer kapcsán itthon megoszlanak a nézetek. Szunyogh András szerint egyre nyitottabb a gazdatársadalom, a hatóságok és a nemzeti parkok szakembergárdája is. Tanúi lehetünk egy izgalmas szakmai párbeszéd kibontakozásának e rendszerek helytállóságáról. A kedvezőtlenebb környezeti feltételek miatt kialakult tapasztalat az, amely más megközelítések irányába tereli a gazdákat. A Zala vármegyében elterülő gazdaság tulajdonosai gyakran kapnak kritikát amiatt, hogy a csapadékviszonyok kedvezőbbek – könnyebb a rendszer fenntartása. Ez igaz, de a DEDES projekt által követett gyakorlatok rendszerint a világ elsivatagosodó és szélsőséges időjárás által sújtott régióiban alakultak ki. Az első időszakban, más hazai kísérletező gazdaságokhoz hasonlóan, mind a környékbeli gazdálkodók, mind a hatóságok szkepticizmussal fogadták az ő gyakorlatukat, azonban megtámogatva külföldi tapasztalatokkal és látva, hogy milyen eredményeket értek el, többen belevágtak a modell átemelésébe – mondja András.
A fiatal gazdálkodó hozzátette: 2018 óta számos hazai és külföldi szakember kapcsolódott be mintabirtokuk munkálataiba.
